| Mellek (Melek) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Nyitrai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1332 | ||
| Polgármester | Ján Ferus | ||
| Irányítószám | 952 01 | ||
| Körzethívószám | 037 | ||
| Forgalmi rendszám | NR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 564 fő (2025. dec. 31.) | ||
| Népsűrűség | 72 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 165 m | ||
| Terület | 6,19 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Mellek weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mellek témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Mellek (más néven Mellék, szlovákul Melek) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Tótműve tartozik hozzá.
Nyitrától 24 km-re, délkeletre fekszik.
Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzékben említik először.
1619-ben hódolt falu volt.
Vályi András szerint "MELLÉK. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Sz. István nevét viselő Seminarium, lakosai katolikusok, fekszik Verebélyhez 3/4 mértföldnyire, határja jó, szőleji vannak, földgye, réttye termékeny, legelője elég, fája van, malma Zsitva vizén."
Fényes Elek szerint "Mellék, tót-magyar falu, Bars vmegyében: 383 kath. lak., és paroch. templommal. Van erdeje, bora, gyümölcse, vizimalma. F. u. a Sz.-István seminariuma. Ut. p. Verebély."
1910-ben Vaszary Kolos hercegprímás ezer forintot adományozott a melleki kántortanítói lakás rendbehozatalára.
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az első bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került.
| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 440 | 451 | 452 | 564 |
| Különbség | +2,5 % | +0,22 % | +24,77 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 562 | 564 |
| Eltérés | +0,35 % |
1880-ban 455 lakosából 319 szlovák, 90 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 443 lakosából 376 szlovák és 53 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 446 lakosából 392 szlovák, 46 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 500 lakosából 462 szlovák, 26 magyar és 12 német anyanyelvű volt. Ebből 487 római katolikus, 12 izraelita és 1 református vallású volt.
1921-ben 506 lakosából 491 csehszlovák és 2 magyar volt.
1930-ban 665 lakosából 658 csehszlovák, 6 magyar, 1 német volt. Ebből 661 római katolikus és 4 izraelita vallású volt.
1941-ben 823 lakosából 776 szlovák és 38 magyar volt.
1991-ben 445 lakosából 442 szlovák volt.
2001-ben 449 lakosából 439 szlovák és 8 magyar volt.
2011-ben 446 lakosából 442 szlovák, 1 cseh és 3 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 497 lakosából 462 szlovák, 1 cigány, 7 egyéb és 27 ismeretlen nemzetiségű volt.