Mellek

Mellek (Melek)
Mellek zászlaja
Mellek zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNyitrai
Rangközség
Első írásos említés1332
PolgármesterJán Ferus
Irányítószám952 01
Körzethívószám037
Forgalmi rendszámNR
Népesség
Teljes népesség564 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság165 m
Terület6,19 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 12′, k. h. 18° 20′48.200000°N 18.333333°EKoordináták: é. sz. 48° 12′, k. h. 18° 20′48.200000°N 18.333333°E
Mellek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mellek témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mellek (más néven Mellék, szlovákul Melek) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Tótműve tartozik hozzá.

Fekvése

Nyitrától 24 km-re, délkeletre fekszik.

Története

Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzékben említik először.

1619-ben hódolt falu volt.

Vályi András szerint "MELLÉK. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Sz. István nevét viselő Seminarium, lakosai katolikusok, fekszik Verebélyhez 3/4 mértföldnyire, határja jó, szőleji vannak, földgye, réttye termékeny, legelője elég, fája van, malma Zsitva vizén."

Fényes Elek szerint "Mellék, tót-magyar falu, Bars vmegyében: 383 kath. lak., és paroch. templommal. Van erdeje, bora, gyümölcse, vizimalma. F. u. a Sz.-István seminariuma. Ut. p. Verebély."

1910-ben Vaszary Kolos hercegprímás ezer forintot adományozott a melleki kántortanítói lakás rendbehozatalára.

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az első bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került.

Népessége

Népességi statisztikák (10 év)
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság440451452564
Különbség +2,5 % +0,22 % +24,77 %
Népességi statisztikák
Év2024.2025.
Lakosság562564
Eltérés+0,35 %

1880-ban 455 lakosából 319 szlovák, 90 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 443 lakosából 376 szlovák és 53 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 446 lakosából 392 szlovák, 46 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 500 lakosából 462 szlovák, 26 magyar és 12 német anyanyelvű volt. Ebből 487 római katolikus, 12 izraelita és 1 református vallású volt.

1921-ben 506 lakosából 491 csehszlovák és 2 magyar volt.

1930-ban 665 lakosából 658 csehszlovák, 6 magyar, 1 német volt. Ebből 661 római katolikus és 4 izraelita vallású volt.

1941-ben 823 lakosából 776 szlovák és 38 magyar volt.

1991-ben 445 lakosából 442 szlovák volt.

2001-ben 449 lakosából 439 szlovák és 8 magyar volt.

2011-ben 446 lakosából 442 szlovák, 1 cseh és 3 ismeretlen nemzetiségű volt.

2021-ben 497 lakosából 462 szlovák, 1 cigány, 7 egyéb és 27 ismeretlen nemzetiségű volt.

Neves személyek

Nevezetességei