Troia
 |
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Troia | |||
 | |||
| A troiai katedrális | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Olaszország | ||
| Régió | Puglia | ||
| Megye | Foggia (FG) | ||
| Frazionék | Borgo Giardinetto | ||
| Polgármester | Edoardo Beccia (újraválasztva: 2009. június 7-én) | ||
| Védőszent |
| ||
| Irányítószám | 71029 | ||
| Körzethívószám | 0881 | ||
| Forgalmi rendszám | FG | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6689 fő (2023. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 44,8 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 439 m | ||
| Terület | 167 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 41° 22′, k. h. 15° 18′41.366667°N 15.300000°EKoordináták: é. sz. 41° 22′, k. h. 15° 18′41.366667°N 15.300000°E | |||
.svg) | |||
| Elhelyezkedése Foggia térképén | |||
 | |||
| Troia weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Troia témájú médiaállományokat. | |||
-Bandiera.svg)
Troia (korábban Aikai, Aecae vagy Æcæ, majd Troja) város (közigazgatásilag comune) Olaszország Puglia régiójában, Foggia megyében, körzeti oktatási és egészségügyi központ.
Történelme
A legendák szerint a várost Diomédesz, görög hős alapította, miután Odüsszeusz oldalán meghódította a kis-ázsiai Tróját.
Aecae latin neve első említése a pun háborúk idejéből származik Titus Liviustól (a római hódítás előtt ti. Aika volt a neve). A többi apuliai településhez hasonlóan a cannaei csatában Karthágó oldalán állt. Fabius Maximus római tábornok i. e. 214-ben foglalta el. Idősebb Plinius is megemlíti, mint amely a Via Appia mentén feküdt Herdoniae városától 19 km távolságra.
A mai várost a 11. század elején alapították az ősi Aecae helyén. Fellegvárát a bizánciak emelték a szaracén támadások ellen. Foggia felemelkedéséig Puglia egyik stratégiai városa volt, emiatt többször is megostromolták. A térség legjelentősebb egyházmegyéje volt, hozzá tartozott többek közt Foggia is (1855-ig, amikor IX. Piusz pápa püspöki székhelyi rangra emelte). Első püspöke Pardus volt, aki 314-ben foglalta el székét. Több védőszentje is van: Szent Orbán, Szent Secundinus, Szent Pontianus, Szent Eleutherosz és Szent Anasztáz.
Magyar vonatkozások
Miután I. Lajos magyar király 1348 májusának végén elhagyta a januárban elfoglalt Nápolyt, uralma hetek, hónapok alatt összeomlott a Nápolyi Királyságban. Ezért az év őszén Lackfi István erdélyi vajda vezetésével expedíciós sereget küldött a királyságba, hogy hatalmát visszaállítsa.
A vajda és Wolfhardt Konrád német zsoldosvezér serege Lucera városánál a Tarantói Lajos nápolyi király által vezetett tekintélyes, ám hátráló nápolyi sereg nyomába szegődött. A nápolyi sereget Troia városánál érték utol, és 1349. január 23-án tönkreverték. A hadművelet során Lackfi és Wolfhardt elfoglalta Lucera és Troia várát, amelyeket azonban leromboltak, hogy a védelmükre ne kelljen helyőrséget hátrahagyni.
Népessége
A lakosság számának alakulása:
Főbb látnivalói
Egyházi műemlékek
- az 1093-ban alapított társkatedrális, amelyet négy másik apuliai, románkori katedrálissal együtt (Bari, Bitonto, Molfetta, Otranto) világörökségi helyszínnek javasolnak
- San Basilio-bazilika (11. század)
- Szent Ferenc-templom: a barokk művészet példája
- A Közbenjáró Madonna szentélye
- A Fájdalmas Szűz temploma
- San Giovanni di Dio-templom (Szent János)
- Szent Vince-templom, ez a legősibb (10. század)
- San Giovanni al Mercato-temploma (Szent János)
- Szent András és Szent Anna temploma
- Szent Secundinus temploma, ez a legújabb
Világi műemlékek
- A D’Avalos hercegek palotája
- Palazzo Varo
- Palazzo Siliceo
- Püspöki palota
- Jezsuiták palotája (14. század).
Hivatkozások
- ↑ "demo.istat.it/?l=it".
- ↑ Bellér Béla: Magyarok Nápolyban; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1986., 132-133. oldal
Források
- Nyerges László: Puglia tartomány. Budapest: Dekameron Könyvkiadó. 2004. = Dekameron Útikönyvek, ISBN 963933156-2
- Blanchard, Paul (2007). Southern Italy (angol nyelven). London: Somerset Books Company. ISBN 9781905131181.
- Comuni-Italiani
- Italy World Club
