Földrajza
A Gargano-félsziget keleti részén az Adriai-tenger partján fekszik. A város közigazgatási területének jelentős része a Gargano Nemzeti Park területén fekszik. Területének 40%-a erdő, 20%-a macchia, 20%-a mezőgazdasági művelés alatt. Szikár, napos domboldalain honos az aleppóifenyő (Pinus halepensis), az örökzöld Pistacia lentiscus, s a garrigue gyűjtőnéven említett, alacsony növésű bozótnövények. Déli sziklás partvidékén helyenként előfordul a fatermetű kutyatej (Euphorbia dendroides). Az északi fekvésű, hűvösebb éghajlatú dombokon gyakori a magyaltölgy. Erődítményének sziklaszirtjein megtalálható az országos viszonylatban is rendkívül ritkaságnak számító jeges kristályvirág (Mesembryanthemum crystallinum).
Sziklás partszakaszain a vörhenyes fecske fészkel. A kígyófajok közül előfordul a leopárdsikló és az áspisvipera.
A város környéke főként dombvidéki jellegű, melynek legmagasabb pontja 815 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Kőzetének jelentős része kréta időszakban keletkezett mészkő, mely a földkéreg erőhatásai következtében emelkedett ki. Ezen geológiai erők hatására emelkedtek ki többek között partszakaszának meredek sziklafalai, a Pizzomunno mészkőtömb és néhány partközeli apró sziget is. Partvidékének egyedi sziklaalakzatait és tengeri barlangjait a tenger eróziója formálta. A partmenti sáv homok- és kavicsrétegei, valamint a völgyek breccsa lerakódásai a földtörténeti negyedidőszakban képződtek. A város déli partvidékén fekvő homokstrandot több helyütt kisebb patakok keresztezik, s torkollanak a tengerbe.
Éghajlata mediterrán, esős ősz és tél, változékony tavasz és nagyon száraz nyár jellemzi. A levegő éves átlaghőmérséklete 16,3 °C, az átlagos éves csapadék-mennyisége 504 mm. Leghűvösebb hónapja a január, 9,2 °C átlaghőmérséklettel, legmelegebb a július, melynek átlaghőmérséklete 24,7 °C. A nyári napok száma 123. Legcsapadékosabb hónapja a november. A térség jelentősebb légáramlatai az északnyugat felől áramló hűvösebb, csapadékos misztrál és a hideg légtömegeket mozgató északi szél, a tramontana, melyek főként ősszel és télen gyakoribbak, ezenkívül a nedvesebb, enyhe, délkeleti légáramlat, a sirokkó és a száraz, meleg áramlatokat hordozó déli szél, az ostro. A tengervíz sótartalma 37 g/l.
| Hónapok |
I |
II |
III |
IV |
V |
VI |
VII |
VIII |
IX |
X |
XI |
XII |
Év |
|---|
| Középhőmérséklet (°C) |
9,2 |
9,4 |
10,8 |
13,9 |
17,9 |
21,7 |
24,5 |
24,7 |
22,0 |
17,8 |
13,9 |
10,8 |
16,3 |
Óvárosa két részre tagolódik:
- Punta di San Francesco – a város keleti partvidékéből kiinduló meredek, sziklás félsziget, melynek védelmében épült fel legrégibb, középkori városrésze. E műemlékekben gazdag városrészt szűk utcácskák, jellegzetes lépcsőzetek és az utcákon keresztülívelő boltozatok jellemzik.
- Punta di Santa Croce – az északi partvidékből kiinduló félsziget illetve a Marina Piccola mögötti városrész a 19. században épült. Kikötője e félsziget északnyugati részén fekszik. A Marina Piccola-val szemben fekvő Santa Eufemia szigeten világítótorony található.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint Vieste vidéke az újkőkorszak és bronzkor határán már lakott volt. Az ókorban Apeneste néven volt ismert, s a településről Klaudiosz Ptolemaiosz is említést tett feljegyzéseiben. A rómaiak idejében Veste néven volt ismert. A település névadója valószínűleg Vesta, a családi tűzhely, az otthon és a család istennője. A Nyugatrómai Birodalom bukása után a szaracén kalózok többször is kifosztották. Védelmére a 12. században, II. Frigyes német-római császár építtetett egy erődöt. Az 1500-as években Turgut reisz csapatai fosztották ki és mészárolták le lakosságának nagy részét. A lakosság egy része a szikla tetején épült katedrálisban lelt menedékre. A sziklát azóta chianca amara-nak nevezik (magyarul: szomorú szikla) a véres esemény emlékére. Vieste a 10. századtól a 19. század közepéig püspöki székhely volt.
2007 júliusában jelentős károkat okozó terjedelmes erdőtűz pusztított környékén. A hatóságok több ezer turistát menekítettek ki az érintett területről.
Olaszország
é. sz. 41° 53′, k. h. 16° 10′41.883333°N 16.166667°EKoordináták: é. sz. 41° 53′, k. h. 16° 10′41.883333°N 16.166667°E.svg)
