Ukemocsi

Ógecu-hime (Ohogecu-hime-no-kami, 大宜都比売神/ 大気都比売神/ 大宜津比売神/ 大気津比売神, közismert nevén Ukemocsi (保食), ójapánul: Ukamoti, 保食), az élelmet védő istenség; Izanagi és Izanami istenségek leánya, Japánban az élelem istennője, és egy dema istenségként jelenik meg. Különböző forrásokban mind férfi, mind női istenségként hivatkoznak rá, egyes szövegekben Ukemocsi szent állata a róka, és ő maga is fel szokta venni az állat alakját.

Kagosima dzsingu, egy tengerentúli hoszoku szentély.

Ógecu-hime/Ukemocsi a Kodzsiki szerint Hajamato-no-Kami isten felesége, aki Tosigami és Amecsikarumizu-hime fia, így Hajamato Ójamacumi az ő dédunokaöccse (bátyja révén). Egyes legendákban Ukemocsi Inari Ókami felesége is; másokban ő maga Inari.

A Kodzsiki szerint miután Szuszanoo-no-Mikotót száműzték Takamagaharából, megkérte Ōgecu-himét, hogy adjon neki ennivalót, mire ő orrából, szájából és végbeléből különféle ételeket hozott elő. Szuszanoo azt hitte, hogy ezzel megmérgezte az ételt, ezért megölte őt. Halála után selyemhernyók nőttek ki a fejéből, rizsmagok a szeméből, köles a füléből, azuki az orrából, búza a nemi szerveiből, szójabab a végbeléből. Halála után a három ősi teremtő istenség egyike, Kamimuszubi magokat vett a halott istenség testéből, és elültette őket a földbe.

A mítosz egy másik változatában Ukemocsit meglátogatja Cukujomi, a hold istene (nővére-felesége, Amateraszu, a napistennő nevében érkezett a másik istenhez). Ukemocsi szórakoztatni akarta őt, ezért lakomát készített. Először a szárazföld felé fordult, kinyitotta a száját, és főtt rizs ömlött ki belőle. Ezután az óceán felé fordult, és halakat és ehető tengeri algákat köpött ki, majd az erdő felé fordult, és bőséges vadállomány ömlött ki a szájából. Előkészítette az ételt, és felszolgálta Cukujomi-no-Mikotónak, de őt annyira undorította, ahogyan az istennő előállította az ételt, hogy úgy vélte, a másik kami tiszteletlenséget tanúsított iránta, és beszennyezte az ételt. Úgy érezte, az alacsonyabb rangú istenség megsértette, ezért megölte őt, és visszatért a mennybe. Holttestéből étel és állatok bukkantak elő: fejéből szarvasmarhák és lovak, szemöldökéből selyemhernyók, homlokából köles, gyomrából pedig egy rizsnövény hajtott ki. Bár különböző források hasonló tárgyakat említenek, amelyek Ukemocsi testéből származtak, arról, hogy testének melyik részéből kerültek elő ezek a tárgyak, kevésbé egyezik a szövegek.

Úgy tartják, hogy Ukemocsi halálának ez a változata magyarázza, miért nem láthatók egyszerre a Nap és a Hold az égen: ugyanis Amateraszu, a Napistennő, miután tudomást szerzett Ukemocsi haláláról, soha többé nem akart találkozni gyilkosával, illetve azért, mert Cukujomi - mivel félt a nővére haragjától - nappal elrejtőzött.

Ezenkívül egy, a Simane prefektúrában található Ivami városában fennmaradt legenda szerint Ukemocsi lánya, Otogosza-hime egy vörös libán lovagolt le a földre, hogy elvesse a termés magvait. Otogosza-hime testének bármely részéből képes ételt elővarázsolni.

Ukemocsi, Inari és Tojouke-hime kapcsolatban állnak egymással. Például Ukemocsit Vakaukanomének is nevezik, akit a hirosze taisa szentélyben tisztelnek, és Tojouke-himéhez kapcsolódik, vagy azonos vele. Kapcsolatban áll Inarival is, vagy azonos vele.

Jegyzetek

  1. ↑ Loar, Julie (2010). Goddesses for Every Day: Exploring the Wisdom and Power of the Divine Feminine around the World. New World Library. 269. o. ISBN 978-1-57731-950-4.
  2. ↑ McLeish, Kenneth (1996). Myth: myths & legends of the world explored. London: Bloomsbury. ISBN 0-7475-2502-1. OCLC 233541565.
  3. ↑ Hathaway, Nancy (2003). The Friendly Guide to Mythology: A Mortal's Companion to the Fantastical Realm of Gods, Goddesses, Monsters, and Heroes. Penguin Group. 129. o. ISBN 978-0-140-24087-0.
  4. ↑ Kojiki. ford. Philippi, Donald L. Princeton, N.J.: Princeton University Press. 1969. ISBN 978-1-4008-7800-0. OCLC 557011276.
  5. ↑ Obayashi, Taryo (1977. szeptember 1.). "The Structure of the Pantheon and the Concept of Sin in Ancient Japan". Diogenes (amerikai angol nyelven). 25 (98): 117–132. doi:10.1177/039219217702509806. ISSN 0392-1921.
  6. ↑ Mittal, Nemi (1993). World-Famous Mythologies. Pustak Mahal. 96–97. o. ISBN 81-223-0548-2.
  7. ↑ Heine, Steven (1991). "From Rice Cultivation to Mind Contemplation: The Meaning of Impermanence in Japanese Religion". History of Religions. 30 (4): 373–403. doi:10.1086/463247. ISSN 0018-2710. JSTOR 1062774.
  8. ↑ Nicolae, Raluca (2011. június 1.). "The Japanese legend as an interdisciplinary narrative". Economics, Management, and Financial Markets. 6 (2).
  9. ↑ "Ukemochi no Kami" (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. 1998. július 20. Hozzáférés: 2024. január 27.
  10. ↑ Monaghan, Patricia. (2010). Encyclopedia of goddesses and heroines. Santa Barbara, Calif.: Greenwood. ISBN 978-0-313-34990-4. OCLC 606742611.
  11. ↑ "Inari" (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. 1998. július 20. Hozzáférés: 2024. január 27.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ukemochi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk (angolul)