Történet
A VIA két különböző fejlesztési kódnevet használ minden egyes processzormagjához. Ebben az esetben, a 'CN' kódnevet az Egyesült Államokban a Centaur Technology használta. A bibliai neveket a VIA kódnevekként használja Tajvanon, és ehhez az egyedi processzorhoz és architektúrához az Isaiah (Ézsaiás) névre esett a választás. A várakozások szerint a VIA Isaiah fixpontos teljesítménye kétszerese, lebegőpontos teljesítménye négyszerese az előző generációs VIA Esther processzornak, azonos órajelen. Az elvárt energiafogyasztás is az előző generációs VIA CPU-kéval egyezett, a tervezett hőteljesítmény (TDP) 5 W és 25 W között mozog. Teljesen új kialakítás lévén, az Isaiah architektúra olyan jellemzők támogatásával készült, mint az x86-64 utasításkészlet és az x86 virtualizáció, amelyek elődein, a VIA C7-es vonalon nem voltak elérhetők, miközben megtartotta a titkosítási kiterjesztéseket. Több független teszt kimutatta, hogy a VIA Nano különböző munkaterhelésekben jobb eredményeket mutat, mint az egymagos Intel Atom. Az Ars Technica egyik 2008-as tesztjében egy VIA Nano jelentős teljesítményt ért el a memória-alrendszerben, miután a processzor CPUID-jét Intelre változtatták, ami azt mutatja, hogy a benchmark szoftver a tesztkód kiválasztásához a CPU által támogatott tényleges funkciók helyett csak a CPUID-et ellenőrizte. A tesztben használt teljesítménymérő szoftver a VIA Nano megjelenése előtt készült.
2009. november 3-án a VIA bemutatta a Nano 3000 sorozatot. A VIA állítása szerint ezek a modellek 20%-kal nagyobb teljesítményt és 20%-kal nagyobb energiahatékonyságot nyújtanak, mint a Nano 1000 és 2000 sorozat. A VIA által végzett összehasonlító tesztek szerint egy 1,6 GHz-es 3000-es sorozatú Nano 40-54%-kal jobb teljesítményt nyújt, mint az Intel Atom N270. A 3000-es sorozatban az utasításkészletet kibővítették az SSE4 SIMD kiterjesztéssel, amit az Intel Core 2 architektúra 45 nm-es kiadásában vezettek be.
2011. november 11-én a VIA kibocsátotta a VIA Nano X2 kétmagos processzort az első pico-itx alaplappal együtt. A VIA Nano X2 40 nm-es folyamattal készül és támogatja az SSE4 SIMD utasításkészlet-kiterjesztést, ami kritikus fontosságú a lebegőpontos számításokat végző alkalmazások számára. A Via az állítja, hogy ennek teljesítménye 30%-kal nagyobb egy 50%-kal magasabb órajelű Intel Atom processzorénál.
A VIA Nano hatalmas hátránya az, hogy nem igazi SoC, mivel nem tartalmaz grafikus chipet. Miközben az Intel az Atom újabb változatainál a grafikát teljesen a processzorba integrálta, a VIA rendszerei egy külső grafikus chipet kénytelenek alkalmazni az alaplapon, ami növeli a gyártási költségeket, és a komplexitást. Ez a technológiai hátrány a termék életciklusa során ledolgozhatatlannak bizonyult a VIA számára.
A Zhaoxin vegyesvállalat 2014-től kibocsátott processzorai a VIA Nano sorozaton alapulnak.
.jpg)
.jpg){kind=logo}
