| Valcsa (Valča) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Turócszentmártoni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1252 | ||
| Polgármester | Mária Ondráčková | ||
| Irányítószám | 038 35 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | MT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1803 fő (2025. dec. 31.) | ||
| Népsűrűség | 47 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 448 m | ||
| Terület | 32,23 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Valcsa weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Valcsa témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Valcsa (szlovákul Valča) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
Turócszentmártontól 15 km-re délnyugatra.
1252-ben „Wolka” néven említik először. Neve a szláv Volka személynévből származik és a pribóci Radon comes Volka nevű unokájáról kapta. 1262-ben „Wolcha”, 1524-ben „Walcha” néven szerepel a korabeli forrásokban. A zniói premontrei prépostság birtoka volt. 1715-ben 56 háztartással rendelkezett. 1784-ben 124 háza és 955 lakosa volt. A 18. század végén a kincstáré.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VALCSA. Tót falu Túrótz Várm. földes Ura a’ Tudom. Kintstár, lakosai katolikusok, Olajkárok, fekszik Várallyához 1 órányira, egy vőlgyben; határja jó, réttye kétszer kaszáltatik, legelője elég, fája van, piatza Znió Várallyán, és Mosóczon; vagyon Beregna nevű pusztája is, melly igen alkalmatos a’ marha tartásra.”
A 19. században a tanulmányi alapé. 1828-ban 120 házában 1163 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, gyógyolaj és sáfrány készítéssel és árusítással foglalkoztak. 1850 és 1910 között sok lakosa kivándorolt a tengerentúlra.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Valcsa, Thurócz m. tót falu, Znio-Váraljához északra a Valoczka patakja mellett. Táplál 1158 kathol., 5 evang. lak. Kath. paroch. templom; Kalló, több liszt malmok; jó föld, rét és legelő. F. u. a pesti-egyetem. Ut. post. Rudnó.”
A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1397 | 1500 | 1638 | 1803 |
| Különbség | +7,37 % | +9,2 % | +10,07 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1802 | 1803 |
| Eltérés | +0,05 % |
1910-ben 829, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1435 lakosából 1417 szlovák volt.
2011-ben 1532 lakosából 1414 szlovák volt.