Története
1374-ben I. Lajos király Zólyomlipcse várában kelt oklevelében említik először, bár a falu valószínűleg már a 13. század közepén is létezett. Magyar nevét egy 15. századi személynévből kapta. 1431-ben egy birtokvita kapcsán „Lamos” néven említik. 1437-ben a turócszentmártoni nemesi gyűlésen Luxemburgi Zsigmond király Héderváry Lőrinc útján megerősíti az itteni nemeseket jogaikban, ekkor „Lypowcz” alakban említik. A községet gyakran fenyegették a Vág folyó árvizei. Nagyobb árvizet szenvedett el 1557-ben. Egyházilag Szucsány filiája volt. 1570 körül lakói reformátusok lettek. 1593-ban ismét nagyobb árvíz pusztította. 1600-ban a Lamos család nemesi címert kapott. Árvíztől szenvedett 1697-ben is. 1785-ben 40 házában 202 lakos élt, közülük 90 nemes.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Lipovecz. Tót falu Túrócz Várm. földes Urai Lipówszky és Lamos Uraságok, lakosai leg inkább evangelikusok, fekszik Szucsánhoz 1/2 mértföldnyire, és annak filiája, a’ hegyeknek északi részeiben láttanak bányáknak nyomai, nem régen pedig újjat találtak fel Vág vize partyánál, mellyet a’ nemesebb értzekhez való jó reménységgel munkálnak: ezen hegyeken sok ketskéket legeltetnek a’ Liptócziak, határja középszerű.”
Árvíz pusztította 1811-ben is. A legnagyobb árvizet 1813 augusztusában szenvedte el. 1828-ban 30 háza volt 152 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, juhtenyésztéssel, szénégetéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lipócz, tót falu, Thurócz vmegyében, a Vágh jobb partján, hol az egy szigetet formál. Lakja 16 kath. 136 evang. Erdeje roppant; juhai számosak. F. u. többen. Ut. p. Rudnó.”
A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.
1944. szeptember 5-én a német megszállók felégették, a háború után épült újjá. 1949 és 1955 között Turócszentmártonhoz tartozott.
Népessége
Népességi statisztikák (10 év)| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|
| Lakosság | 708 | 853 | 949 | 896 |
|---|
| Különbség | |
+20,48 % |
+11,25 % |
-5,58 % |
|---|
Népességi statisztikák| Év | 2024. | 2025. |
|---|
| Lakosság | 912 | 896 |
|---|
| Eltérés | | -1,75 % |
|---|
1880-ban 355 lakosából 342 szlovák és 1 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 354-en lakták, ebből 349 szlovák és 3 magyar anyanyelvű.
1930-ban 394 lakosából 391 csehszlovák és 1 magyar volt.
1991-ben 656-an lakták, ebből 636 szlovák és 3 magyar.
2001-ben 784-en lakták, ebből 755 szlovák és 2 magyar.
2011-ben 932-en lakták: 866 szlovák, 13 cseh, 3-3 lengyel és morva, 1-1 magyar és orosz, 3 egyéb, továbbá 42 ismeretlen nemzetiségű.
Szlovákia
é. sz. 49° 07′ 40″, k. h. 18° 55′ 30″49.127778°N 18.925000°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 40″, k. h. 18° 55′ 30″49.127778°N 18.925000°E
