| Weiss Berthold | |
 | |
| Weiss Berthold 1897 körül | |
| Született | Weiss Baruch 1845. október 5. Pest |
| Elhunyt | 1915. március 11. (69 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Sírhelye | Salgótarjáni utcai zsidó temető |
Csepeli Weiss Berthold, születési nevén Weiss Baruch (Pest, 1845. október 5. – Budapest, 1915. március 11.) nagyiparos, szakíró, országgyűlési képviselő, Weiss Manfréd bátyja.
Weiss B. Adolf és Kanitz Éva fiaként született zsidó származású családban. Középiskolái elvégzése után a kereskedelmi pályára lépett és 1880-tól a magyar nagyipar jelentékeny tényezője volt. Már 1876-ban tagja lett a tőzsdebíróságnak és nagy része volt a helyiérdekű vasutak létrehozásában, valamint a nyolcvanas évek ipartörvényeinek megalkotásában. Ugyanez időben testvérével, Manfréddal megalapította az első magyar konzervgyárat, valamint az ércáru- és tölténygyárat Csepelen és ugyanilyen gyárakat Berlinben is, továbbá Vácott kötő-és szövőgyárat. Részt vett a selmecbányai és kőszegi fegyvergyár újjászervezésében, a Danubius hajógyár és a rózsahegyi fonó- és szövőgyár megalapításában. A pénzintézetek vezetésében is nagy része volt s ő vetette fel a vidéki takarékpénztárak jelzálogbankjának tervét is. Vezetőségi tagja volt a Kereskedelmi és Iparkamarának, illetve a fővárosi bizottságnak. 1896-ban a magyarajtai kerület szabadelvű programmal országgyűlési képviselővé választotta. Ő kezdeményezte a Magántisztviselők Országos Nyugdíjintézetét, amelynek elnökévé választották. Díszelnöke volt a Pesti Lloyd-társulatnak. 1903-ban a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül a király udvari tanácsossá nevezte ki.
Házastársa Blau Hermina (1858–1937) volt, Blau Lázár és Kaiser Mária lánya.
Gyermekei
