Wetzlar
| Wetzlar | |||
 | |||
| Az Öreghíd a Lahn folyón | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Hessen | ||
| Kerület | Wetzlar | ||
| Járás | Lahn-Dill járás | ||
| Alapítás éve | 832 | ||
| Polgármester | Wolfram Dette (FDP) | ||
| Irányítószám | 35521–35586 | ||
| Körzethívószám | 06441 | ||
| Rendszám | WZ | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 54 865 fő (2025. dec. 31.) | ||
| Népsűrűség | 698 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 401 m | ||
| Terület | 75,67 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 50° 34′, k. h. 8° 30′50.566667°N 8.500000°EKoordináták: é. sz. 50° 34′, k. h. 8° 30′50.566667°N 8.500000°E | |||
 Wetzlar
Pozíció Hessen térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Hessen térképén | |||
| Wetzlar weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wetzlar témájú médiaállományokat. | |||
Wetzlar város Németországban, Hessen tartományban. A Lahn-Dill körzet központja.
Fekvése
Az azonos nevű járás székhelye Koblenz közelében, a Lahn és a Dill folyók összefolyásánál. Fontos vasúti csomópont.
Története
A város története egészen a magyar honfoglalás koráig, 897-ig nyúlik vissza. A város egy királyi villa körül keletkezett; a 12. században szabad birodalmi várossá lett. 1693-tól birodalmi törvényszék székhelye volt, ám 1803-ban elvesztette önállóságát és Dalberg hercegének lett a tulajdonává. 1796. június 15-én Károly főherceg itt győzte le Jourdan francia hadait; a főherceg emlékét 1848-ban a csata színhelyén megörökítették. 1890-ben 8144 lakosa volt.
1977. január 1-jén egy közigazgatási reform keretében összevonták Gießennel, és megalapították Lahn városát, amely közösség azonban alig élt meg tíz évet.
Közigazgatás
Wetzlar városa közigazgatási-statisztikai szempontból 8 városrészre osztható fel, melyek nagy része valaha önálló település volt. Ezek a következők (zárójelben a lakosok száma főben):
|
Városi tanács
A városi tanácsnak 59 képviselője van.
| Párt | Mandátumok | ||
|---|---|---|---|
| 2006 | 2011 | ||
| SPD | 23 | 21 | |
| CDU | 21 | 17 | |
| Szövetség ’90/Zöldek | 5 | 9 | |
| FWG | 6 | 5 | |
| FDP | 4 | 5 | |
| Baloldali Párt | – | 2 | |
Gazdaság
Miután 1862-ben két fontos vasútvonal találkozási pontjává vált, a wetzlari ipar gyors fejlődésnek indult, vaskitermelő, és feldolgozó központtá vált.
A város ipara
Közlekedés
Vasút
Az wetzlari állomásról induló járatok között számos expresszvonat van:
Közút
A város az A45 (Wetzlarer Kreuz, Wetzlar-Ost és Wetzlar-Süd), A480-as számú főutak kereszteződésében van.
Légi közlekedés
A várostól 65 km-re fekszik a frankfurti repülőtér.
Kultúra
Színházak
- Rittal Arena Wetzlar – 6000 férőhely
- Neue Kellertheater Wetzlar
Múzeumok
- Das Stadt- und Industriemuseum – Városi és ipari múzeum
- Das Lottehaus – Charlotte Buff háza
- Das Jerusalemhaus
- Messingmuseum
- Sammlung historischer Mikroskope Ernst Leitz
- Landwirtschaftliches Museum
- Heimatmuseen
- Sammlung von Lemmers-Danforth
Galéria
- Galerie am Dom
- Galerie im Stadthaus am Dom
- Atelier Ludwig Leitz mit dem künstlerischen Werk von Ludwig Leitz
- Galerie im "Alten Rathaus"
- Galerie im neuen Rathaus
- Galerie Atzbach, Grafiken und Illustrationen
Média
Aktuális újságok:
- Wetzlarer Neue Zeitung
- Wetzlarer Kurier
- Sonntagmorgenmagazin
Nevezetességek
Wetzlart Goethe 1849-ben felállított mellszobra díszíti annak emlékére, hogy Goethe hosszabb ideig itt illetve Garbenheim falucskában lakott és itt írta Az ifjú Werther szenvedései című művét.
Testvérvárosai
.svg){kind=small}
Jegyzetek
- ↑ A rendszámok területkódja 2012. 07. 01.-től WZ, előtte LDK volt
- ↑ "Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2025". Gemeindeverzeichnis 2025 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal. 2026. augusztus 27. Hozzáférés: 2026. szeptember 3.
További információk
- Wetzlar város hivatalos honlapja
- A wetzlari dóm Archiválva 2007. június 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Virtuális 3D-modell a városról
