Első Kok-kormány (1994-1998)
1994-es holland választáson 24%-kal a Munkáspárt győzött, így Wim Kok alakíthatott kormányt. A kormánykoalíciónak a 66-os demokraták és a VVD lett a tagja. A pártok színeinek a kombinációja miatt ezt a kormány lila koalíciónak is nevezték. Ez a kormánykoalíció történelmi fordulópont is volt Hollandia életében, mert 1908 óta most először nem volt kereszténydemokrata párt a koalíció tagja. Ezzel létrejött egy konzervatív liberális-munkáspárti és balliberális kormánykoalíció.
Az Első Kok-kormány fő célkitűzése a foglalkoztatás növelése volt, hiszen a holland gazdaság mély recesszión esett át. A piacnak nagyobb szerepet tulajdonított a kormány. Ennek érdekében adócsökkentést hajtottak végre, a szociális segélyek helyett az embereket a foglalkoztatás felé terelték. Emiatt nagy infrastrukturális beruházások kezdődtek meg. Másik fő cél volt a holland államadósság csökkentése volt.
A szociális juttatások rendszerét is megváltoztatta a kormány: megváltoztatták az özvegyi nyugdíjhoz való hozzáférés jogosultságát.
Ez alatt a ciklus alatt írták alá az Amszterdami Szerződést. A kabinet idejében történt meg a Srebrenicai mészárlás, amiben felmerült az Első-Kok kormány felelőssége is. A ciklus alatt nagy mértékű gazdasági növekedés kezdődött meg és a munkanélküliség is csökkent, 1996-ban 2,7%-os GDP növekedés volt, ami akkoriban semelyik más európai uniós országban nem volt. Sikerült a kormánynak a maastrichti kritériumokat is teljesítenie.
Az 1998-as általános választáson a kormánykoalíció megtartotta parlamenti többségét.
Második Kok-kormány (1998-2002)
A második ciklusban ugyanaz a koalíció vezette tovább Hollandiát. Folytatódott az előző ciklusban elkezdett takarékoskodó, adócsökkentő és munkanélküliséget csökkentő politika. A koalíció első komoly problémája 1999 májusában volt, ugyanis a 66-os Demokraták kiléptek a koalícióból, miután népszavazást szerettek volna az alkotmányos reformok miatt, amit a koalíció többi tagja elutasított. Rövidesen visszatértek a koalícióba. Ez a kormány szavazta meg az eutanáziát és ők szavazták meg az azonos neműek házasságát 2001-ben, amivel Hollandia a világ első ilyen országává vált.
2001. december 15.-én Kok bejelentette, hogy a 2002-es választás után visszavonul a politikától, ugyanezen a napon lemondott a Munkáspárt elnöki tisztségéből.
2002. április 16.-án Wim Kok benyújtotta lemondását, miután nyilvánosságra került a Holland Háborús Dokumentációs Intézet jelentése a Srebrenicai mészárlásról. A jelentésben az ENSZ mellett a holland kormányt hibáztatták a Srebrenicai mészárlás megtörténése miatt, ugyanis a holland kormány megfelelő felszerelés nélkül küldte a holland békefenntartókat a boszniai településre. A jelentésből az is kiderült, hogy a holland katonák utasítást is kaptak, hogy kerüljék el a konfliktusokat.
