A Yahoo korábban gyakran Yahoo! alakban írt amerikai webportál és online szolgáltatáscsalád. A Yahoo Search keresőszolgáltatáson kívül hír-, pénzügyi, sport-, levelező- és hirdetéstechnológiai szolgáltatásokat működtet, többek között a Yahoo Mail, a Yahoo Finance, a Yahoo News és a Yahoo Sports márkanevek alatt. A szolgáltatást a jelenlegi Yahoo! Inc. üzemelteti, amely 2021 óta az Apollo Global Management által kezelt alapok többségi tulajdonában áll; a Verizon 10%-os részesedést tartott meg a vállalatban.
A Yahoo-t Jerry Yang és David Filo, a Stanford Egyetem villamosmérnök doktoranduszai hozták létre 1994 januárjában, eredetileg Jerry and David's Guide to the World Wide Web néven. A szolgáltatás kezdetben emberi szerkesztésű webkatalógus volt, amely a korai világháló oldalait hierarchikus kategóriákba rendezte. A Yahoo az 1990-es években az internet egyik legismertebb portáljává vált, majd a 2000-es évektől a Google, a Facebook és más platformok előretörése miatt fokozatosan veszített korábbi piaci súlyából.
Neve
A „Yahoo” névhez több magyarázat is kapcsolódik. A cég korai története szerint a név részben játékos választás volt, amelynek hangzása és jelentése tetszett az alapítóknak. Gyakran visszamenőleg alkotott betűszóként is magyarázzák: Yet Another Hierarchically Organized Oracle, illetve Yet Another Hierarchical Officious Oracle formában. A „yahoo” szó emellett Jonathan SwiftGulliver utazásai című művének durva, műveletlen lényeket jelölő alakjaira is utal.
Yang és Filo 1994-ben eredetileg saját használatra kezdte rendszerezni a világháló érdekesebb oldalait. Az oldal hamar népszerűvé vált, és 1994 márciusában a Jerry and David's Guide to the World Wide Web nevet Yahoo!-ra változtatták. A yahoo.com domaint 1995. január 18-án jegyezték be, a céget pedig 1995. március 2-án alapították meg Kaliforniában.
A Yahoo kezdetben nem teljes szövegű keresőmotor volt, hanem szerkesztett webkatalógus. A felhasználók kategóriák és alkategóriák között böngészhettek, ami a korai, viszonylag kis méretű világhálón hatékony tájékozódási módnak számított. A keresőfunkciót 1995-ben vezették be, amely először elsősorban a Yahoo Directory tartalmában való keresést segítette.
Portállá válás és a dotkomkorszak
A Yahoo az 1990-es évek második felében webkatalógusból általános internetes portállá alakult. A keresés mellett híreket, e-mailt, üzenetküldést, vásárlási lehetőségeket, pénzügyi adatokat, sporttartalmakat és közösségi szolgáltatásokat kínált. A cég 1996 áprilisában ment tőzsdére, részvényárfolyama pedig a dotkomlufi idején rendkívül gyorsan emelkedett.
1997-ben a Yahoo felvásárolta a RocketMail szolgáltatást működtető Four11 Corporationt, amelyből később a Yahoo Mail lett. Az e-mail-szolgáltatás a portál egyik legfontosabb termékévé vált. A cég 1999-ben két nagy, a korszakra jellemző felvásárlást is végrehajtott: megszerezte a GeoCities webtárhely- és közösségi szolgáltatást, valamint a Broadcast.com internetes multimédiás céget.
A Yahoo 1998-ra az egyik legfontosabb internetes kiindulóponttá vált; a BBC korabeli beszámolója szerint a felhasználók jelentős része a Yahoo-n keresztül kezdte a webes böngészést. A dotkomlufi kipukkanása után a vállalat fennmaradt, de a webes keresésben és az online hirdetési piacon fokozatosan egyre erősebb versennyel szembesült.
Keresés, Google és Microsoft-ajánlat
A Yahoo 2000-ben a Google keresőtechnológiáját kezdte használni alapértelmezett keresőként. A következő években a cég saját keresési infrastruktúrát épített ki, részben az Inktomi 2002-es felvásárlására támaszkodva, majd 2004-ben leváltotta a Google technológiáját.
2008 februárjában a Microsoft kéretlen felvásárlási ajánlatot tett a Yahoo-ra, körülbelül 44,6 milliárd dollár értékben. A Yahoo vezetése az ajánlatot elutasította, arra hivatkozva, hogy az alulértékeli a vállalatot. A Microsoft később emelte ajánlatát, de a tárgyalások végül eredménytelenül zárultak. A kudarc után a Yahoo önálló stratégiával próbálta visszaszerezni versenyképességét, de a keresési és közösségi média piacán egyre inkább háttérbe szorult.
Marissa Mayer korszaka
2012-ben Marissa Mayer, a Google korábbi vezetője lett a Yahoo vezérigazgatója. Hivatali ideje alatt a vállalat számos termékfrissítést, szervezeti átalakítást és felvásárlást hajtott végre. 2013-ban a Yahoo 1,1 milliárd dollárért megvásárolta a Tumblr blogplatformot. A Mayer-korszak ugyanakkor nem tudta tartósan megfordítani a vállalat piaci visszaesését, és a Yahoo továbbra is jelentős versenynyomás alatt maradt a Google, a Facebook és más platformok részéről.
Adatvédelmi incidensek és eladás a Verizonnak
2016-ban a Yahoo két súlyos adatvédelmi incidenst jelentett be. Az egyik, 2014-re visszavezetett támadás több mint 500 millió felhasználói fiókot érintett; egy másik, 2013-as támadásról később kiderült, hogy a vállalat akkori összes, mintegy 3 milliárd felhasználói fiókját érintette. A támadások a Yahoo történetének és általában az internet történetének legnagyobb nyilvánosságra került adatlopásai közé tartoznak.
2016 júliusában a Verizon Communications bejelentette, hogy megvásárolja a Yahoo alapvető internetes üzletágát. Az adatvédelmi incidensek nyilvánosságra kerülése után a vételárat csökkentették, és a tranzakció 2017-ben zárult le. A Verizon a Yahoo-t az AOL-lal együtt az Oath nevű új médiavállalati egységbe szervezte, amelyet később Verizon Media néven működtetett. A régi Yahoo! Inc. Verizon által meg nem vásárolt részeit Altaba néven szervezték tovább; az Altaba később felszámolásra került.
Apollo-korszak
2021-ben az Apollo Global Management által kezelt alapok megvásárolták a Verizon Media többségi részesedését; a vállalat ezután ismét Yahoo néven működött tovább, önálló vállalatként. A tranzakció után a Verizon 10%-os részesedést tartott meg. A vállalat vezérigazgatója Jim Lanzone lett, aki korábban több digitális média- és technológiai vállalatnál töltött be vezető szerepet.
Az Apollo-korszakban a Yahoo hangsúlyosabban saját nagy forgalmú fogyasztói márkáira — Yahoo Finance, Yahoo Sports, Yahoo News, Yahoo Mail —, valamint hirdetéstechnológiai üzletágára kezdett összpontosítani. 2023-ban a vállalat jelentős leépítést jelentett be a hirdetéstechnológiai részlegben, amely az Axios beszámolója szerint a teljes dolgozói állomány több mint 20%-át érintette. Ugyanebben az évben a Yahoo Finance felvásárolta a Commonstock közösségi befektetési platformot.
2024-ben a Yahoo megvásárolta az Instagram társalapítói által indított, mesterséges intelligenciára épülő híraggregátor alkalmazást, az Artifactot; a technológiát a Yahoo hírszolgáltatásaiban kívánták felhasználni. 2025-ben a Yahoo megállapodott a TechCrunch eladásáról a Regent befektetési társaságnak, ami a vállalat portfóliójának további szűkítését jelezte.
Szolgáltatások
A Yahoo lokalizált portálváltozatai
A Yahoo több, részben önálló márkanévként működő online szolgáltatást kínál. A legfontosabbak közé tartozik:
Yahoo News – híraggregációs és szerkesztett hírszolgáltatás;
Yahoo Finance – pénzügyi hírek, árfolyamok, portfóliókövetés és befektetői tartalmak;
Yahoo Sports – sporthírek, eredmények, fantasy sport és kapcsolódó szolgáltatások;
Yahoo Advertising – digitális hirdetési és hirdetéstechnológiai szolgáltatások;
My Yahoo – személyre szabható kezdőoldal.
A Yahoo történetileg számos, később megszüntetett vagy eladott szolgáltatást is működtetett, például a Yahoo Directoryt, a Yahoo Messengert, a Yahoo Groupsot, a GeoCities-t, a Yahoo Answers-t, valamint egy ideig a Tumblr és a TechCrunch is a vállalat portfóliójához tartozott.
Kritika és viták
Adatvédelmi incidensek
A Yahoo legismertebb botrányai közé tartoznak a 2013-as és 2014-es adatlopások. A vállalat 2016-ban jelentette be, hogy 2014-ben több mint 500 millió felhasználói fiók adatai kerülhettek illetéktelen kezekbe. Később külön incidensként nyilvánosságra került a 2013-as támadás is, amelyről 2017-ben közölték, hogy a Yahoo akkori összes, mintegy 3 milliárd fiókját érintette. Az incidensek a Verizon-felvásárlás feltételeire is hatással voltak.
Kína és Shi Tao ügye
A Yahoo-t jelentős kritika érte kínai működése miatt. A Riporterek Határok Nélkül 2005-ben arról számolt be, hogy a Yahoo! Holdings (Hong Kong) Ltd. olyan adatokat adott át kínai hatóságoknak, amelyek hozzájárultak Shi Tao újságíró azonosításához és elítéléséhez. Shi Taót 2005-ben tíz év börtönbüntetésre ítélték államtitok külföldre juttatásának vádjával. Az ügy a nagy nyugati technológiai vállalatok kínai cenzúrához és állami megfigyeléshez való viszonyának egyik sokat idézett példája lett.
A Yahoo 2021-ben bejelentette, hogy megszünteti szolgáltatásait a szárazföldi Kínában, a vállalat közlése szerint az egyre nehezebb üzleti és jogi környezet miatt.
Jelentősége
A Yahoo az 1990-es évek internetének egyik meghatározó vállalata volt. A korai világháló idején szerkesztett webkatalógusként és portálként segítette a felhasználókat az információk megtalálásában, majd a dotkomkorszak egyik legismertebb internetes márkájává vált. Bár a keresésben és az online hirdetésben később háttérbe szorult a Google és a Facebook mellett, a Yahoo Mail, a Yahoo Finance, a Yahoo Sports és a Yahoo News továbbra is ismert digitális márkák maradtak.
Apollo Global Management (2021. szeptember 1.). "Apollo Funds Complete Acquisition of Yahoo" (Press release) (angol nyelven). Apollo Global Management. Hozzáférés: 2026. április 28.
CNN Money (1998. július 23.). "Yahoo! The kingmaker". CNN Money (angol nyelven). 2021. január 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. április 28.{{cite web}}: |author= has generic name (súgó)CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link)
Gaffin, Adam (1995. szeptember 11.). "Hello, Is Anyone Out There?". Network World (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28.{{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link)
Gil, Paul (2021. április 19.). "What Does "Yahoo" Stand For?". Lifewire (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28.{{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link)
Isidore, Chris (2008. február 1.). "Microsoft bids $45 billion for Yahoo". CNN Money (angol nyelven). 2020. november 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. április 28.{{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link)
Tynan, Dan (2018. március 21.). "The Glory That Was Yahoo". Fast Company (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28.{{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link)
Wired (2007. március 2.). "March 2, 1995: Enter Yahoo". Wired (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28.{{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link)
.svg){kind=small}
é. sz. 37° 25′ 02″, ny. h. 122° 01′ 31″37.417111°N 122.025281°WKoordináták: é. sz. 37° 25′ 02″, ny. h. 122° 01′ 31″37.417111°N 122.025281°W
