| Zittau | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Szászország | ||
| Kerület | Drezda | ||
| Járás | Görlitz járás | ||
| Alapítás éve | 1230 | ||
| Polgármester | Arnd Voigt | ||
| Irányítószám | 02763 | ||
| Körzethívószám |
| ||
| Rendszám | ZI | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 24 958 fő (2025. dec. 31.) | ||
| Népsűrűség | 448 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 242 m | ||
| Terület | 66,74 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
![]() | |||
| Elhelyezkedése Szászország térképén | |||
| Zittau weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zittau témájú médiaállományokat. | |||
Zittau (csehül Žitava, lengyelül Żytawa) város Németországban, Szászországban.
Németország délkeleti csücskében, német-lengyel-cseh hármas határ közelében található. A Nyugati-Szudétákban, a Luzsicei-hegységtől északra, a Zittaui-medencében, a Lausitzi-Neisse folyó és annak egyik mellékfolyója, a Mandau partján fekszik, melyek a város határában egyesülnek.

A várost 1230 körül, II. Ottokár cseh király alapította, piacot létesített benne, majd 1255-ben fallal vetette körül. A település egy fontos kereskedelmi útvonal mellett épült, ennek köszönhető, hogy gyors gazdasági fejlődésnek indult a település. Fontos gazdasági ágazatok voltak: a gabonakereskedelem, a sörfőzés, a pamut- és vászonszövés.
1346-ban Zittau a Hat város szövetségének (Sechstadtebund) tagjává vált. A 15. században több háború is végigsöpört a vidéken, emiatt gazdaságában hanyatlásnak indult. Új fellendülése a 17. és 18. században következett be, főleg vászonkereskedelmének köszönhetően.
1757-ben a hétéves háború során a város jelentős része megsemmisült, 108 sörfőzője közül például 104 elpusztult.
Az 1848-49-es években megmozdulások színtere volt. Ebben az időben tértek át gépesített szövőszékek alkalmazására.
A második világháború során német munkatábor működött a város határában. A fogvatartottaka a Phänomen Werke Gustav Hiller autógyárban dolgoztatták. A háborút követően Kelet-Németország részét képezte. A kommunizmus ideje alatt és az 1990-es egyesülést követően is megtartotta jelentőségét a textiliparban.
A város 5 részre oszlik
A városhoz 8 szomszédos falu tartozik.
|
1945-ig a városhoz tartozott még Großporitsch (lengyelül Porajów) falu, ami a határváltozás után ma a lengyelországi Bogatynia (németül Reichenau) község része.