| Zsikva (Žikava) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Aranyosmaróti | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1075 | ||
| Polgármester | Martina Pružinská | ||
| Irányítószám | 951 92 | ||
| Körzethívószám | 037 | ||
| Forgalmi rendszám | ZM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 534 fő (2025. dec. 31.) | ||
| Népsűrűség | 45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 274 m | ||
| Terület | 11,29 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Zsikva weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsikva témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Zsikva (1890-ig Zsikava, szlovákul Žikava) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.
Aranyosmaróttól 8 km-re északra fekszik.
A települést "Sikua" alakban 1075-ben a garamszentbenedeki bencés apátság alapítólevelében említik először. Később 1209-ben "Sichoua", 1293-ban "Sitva" néven szerepel a korabeli forrásokban. A garamszentbenedeki apátság birtokaihoz tartozott. 1388-tól a hrussói, később a nagytapolcsányi uradalom része volt. 1424-ben említik vámját is. 1536-ban 6 portája adózott. 1573-ban a török pusztításoknak esett áldozatul. 1601-ben 30 ház állt a faluban.
1715-ben 20 adózója volt. Lakói mezőgazdasággal, rákászattal foglalkoztak. Később főként mezőgazdasági idénymunkákat végeztek.
Vályi András szerint " ZSIKAVA. Tót falu Bars Várm. földes Ura Gr. Keglevics Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kis Tapolcsánynak szomszédságában, és annak filiája; határja jó."
Fényes Elek szerint " Zsikava, Bars m. tót falu, 335 kath. lak. F. u. gr. Keglevics. Ut. p. Verebély."
Bars vármegye monográfiája szerint "Zsikva, a Tribecs-hegyek nyúlványai alatt fekvő tót kisközség, 528 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Hrussó vár tartozéka volt és akkoriban Zykava alakban van említve. Mátyás király 1486-iki adománylevelében Sykawa néven említi. Később a kistapolcsányi uradalomhoz csatoltatott és a Keglevich család és Károly Lajos főherczeg után József főherczegé lett. 1573-ban a törökök a község lakosait felkonczolták. Korabinszky e községet 1786-ban Zikava néven említi és megjegyzi róla, hogy hajdan híres ráktenyésztése volt. Katholikus temploma 1780-ban épült. Ide tartozik Széplakmajor és Krászni s Piszki telep is. A község postája, távirója és vasúti állomása Kistapolcsány."
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.
| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 595 | 538 | 516 | 534 |
| Különbség | -9,57 % | -4,08 % | +3,48 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 534 | 534 |
| Eltérés | +0 % |
1828-ban 47 házában 322 lakos élt.
1880-ban 432 lakosából 404 szlovák és 2 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 473 lakosából 452 szlovák és 12 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 528 lakosából 509 szlovák és 14 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 589 lakosából 535 szlovák, 53 magyar és 1 német anyanyelvű volt.
1921-ben 649 lakosából 647 csehszlovák és 2 magyar volt.
1930-ban 683 lakosából 679 csehszlovák volt.
1970-ben 787 lakosából 785 szlovák volt.
1980-ban 701 lakosából 693 szlovák volt.
1991-ben 614 lakosából 610 szlovák volt.
2001-ben 584 lakosából 569 szlovák volt.
2011-ben 514 lakosából 476 szlovák és 1 magyar volt.
2021-ben 528 lakosából 502 (+2) szlovák, 1 magyar, (+2) cigány, 7 (+1) egyéb és 18 ismeretlen nemzetiségű volt.