Ránkfüred

Ránkfüred (Herľany)
A herlányi gejzír
A herlányi gejzír
Ránkfüred zászlaja
Ránkfüred zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rangközség
Első írásos említés1487
PolgármesterJana Tóthová
Irányítószám044 46
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség287 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság361 m
Terület9,91 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 47′, k. h. 21° 29′48.783333°N 21.483333°EKoordináták: é. sz. 48° 47′, k. h. 21° 29′48.783333°N 21.483333°E
Ránkfüred weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ránkfüred témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ránkfüred (1899-ig Herlein, szlovákul Herľany) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában. Herlánynak vagy Ránkherlánynak is hívják. A mai település Ránkfüred és Zsir egyesítésével jött létre.

Fekvése

Kassától 25 km-re, északkeletre található. Üdülőhely a Sóvári-hegységben.

Nevének eredete

Névelőtagját a szomszédos Ránkról, utótagját a herlányi fürdőről kapta.

Története

Ránkfüred

A település az 1431 és 1487 közötti időszakban keletkezett. 1487-ben „poss. Haryan” néven említik először a szinyei uradalom részeként. 1601-ben a terebesi uradalomhoz tartozott. A 17. századtól ismert fürdője. Jódos, vasas, szénsavas vizét évszázadok óta használják gyógykezelésre. Benépesülése azonban csak a 18. század elején kezdődött. Az 1715-ös és 1720-as adóösszeírásokban még nem is említik. 1808-ban említik először fürdőjét.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Herlein, német f., Abauj vgyében, Bánk mellett: 86 kath., 15 evang. lak., kik ide II. József alatt költöztek. Nevezetes ásványos vizéről. Lásd Ránk helységét. F. u. a kamara. Ut. p. Kassa.”

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Felső-Kemenczétől északra, alig két kilométerre van Herlány, vagy Herlein és Ránk. A határukban levő hires fürdőhely ránk-herlányi fürdő nevet visel. Mint fürdőről, melynek időszaki forrása különös nevezetesség, a fürdőhelyek közt emlékezünk meg. Herlány vagy Herlein község csak 25 házból áll, 161 magyar, német és tótajku lakossal.”

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

1964-ben csatolták hozzá Zsir községet.

Zsir

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZSÍR. Zsirovecz. Tót falu Abaúj Várm. földes Ura Kácsándi Uraság, lakosai több félék, fekszik Ketzer Peklinhez nem meszsze, mellynek filiája; határja sovány, tűzi fája sints elég.”

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zsir, (Zirowcze), Abauj vm. tót falu, Ránkhoz 1 fertálynyira: 54 romai, 41 g. kath., 107 evang., 9 zsidó lak. F. u. gr. Forgács. Ut. p. Kassa.”

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Innen délnek fordulva, a 177 lakossal biró kis Zsir falun keresztül Csákányt érjük.”

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

1964-ben csatolták Ránkfüredhez. A település központjától délnyugatra található.

Népessége

Népességi statisztikák (10 év)
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság298287289287
Különbség -3,69 % +0,69 % -0,69 %
Népességi statisztikák
Év2024.2025.
Lakosság286287
Eltérés+0,34 %

1910-ben Ránkfüredet 160-an, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2011-ben 287 lakosából 270 szlovák volt.

Nevezetességei

Nevezetessége a herlányi gejzír, melynek forrását 1875-ben 404 m-es fúrással találta meg Zsigmondy Vilmos geológus. Vize 32-36 óránként 25-30 m magasra tör fel[forrás?] vastag sugárban. Az erupció időtartama megközelítőleg fél óra. Vizének kezdeti 10 °C-os hőmérséklete a kitörés folyamán közel 18 °C-ra emelkedik.