Őrisziget
| Őrisziget (Siget in der Wart) | |
 | |
| Őrisziget – utcarészlet | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Vasvörösvár része |
| Járás | Vasvörösvár |
| Alapítás éve | 1352 |
| Polgármester | Josef Halper (SPÖ) |
| Irányítószám | 7501 |
| Forgalmi rendszám | OW |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 15′ 41″, k. h. 16° 16′ 42″47.261405°N 16.278444°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 41″, k. h. 16° 16′ 42″47.261405°N 16.278444°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Őrisziget témájú médiaállományokat. | |
Őrisziget (németül: Siget in der Wart) Vasvörösvár településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
Fekvése
Felsőőrtől 6 km-re délkeletre a Szék-patak (Zickenbach) partján fekszik.
Nevének eredete
Nevét onnan kapta, hogy a falu régen szigetre épült a Pinka mocsaras völgyében.
Története
Árpád-kori magyar határőrtelepülés, mely eredetileg a közeli Kendszék egyik őrhelye lehetett. A 14. századig nincs róla írásos anyag, de a 13. századból ismertek a Szigeti és a Szigeti Zarka családok, melyek valószínűleg itt voltak birtokosok. Őriszigetet csak 1352-ben „Zygeth” néven említik először. Római katolikus temploma román kori, először 1368-ban említik. 1482-ben lakói nemesi rangot kaptak. 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török. A reformáció az 1570-es években terjedt el a településen, lakói az evangélikus egyházhoz csatlakoztak. Az evangélikus egyházközséget 1785-ben alapították. Evangélikus temploma 1792 és 1794 közt épült.
Fényes Elek szerint „Őri-Sziget, magyar falu, Vas vmegyében, 41 kath., 236 ágostai lak., evang. anyaekklézsiával. F. u. nemesek. Felső-Őrhez közel, Utolsó posta Kőszeg.”
Vas vármegye monográfiája szerint „Őri-Sziget régi őrségi nemes község. Van 77 háza, lélekszám 381, akik mind magyarok. Vallásuk ág. ev. és kevés r. kath. Postája és távírója Vörösvár. Ág. ev. temploma 1825-ben épült.”'
1910-ben 333, túlnyomóan magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. Lakossága ma is magyar többségű, evangélikus. 1971-ben közigazgatásilag Vasvörösvárhoz csatolták. Az 1991-es népszámlálás adatai szerint 223-an vallották magukat magyarnak Őriszigeten. 1994 óta magyar néptáncegyüttes működik a faluban.
Nevezetességei
- Szent László-templom. Legrégibb része, az apszis valószínűleg már régen állt, mikor 1386-ban először említik az épületet, a templomhajó viszont 16. századi. A templom középkori figurális festményeinek teljes körű értelmezése máig várat magára. Építésekor ügyeltek rá, hogy a kör alakú homlokzati ablakon érkező fénypászma végigkísérje a nap során ezeket a festett alakokat. Érdekesség, hogy a 18. századi oltárképen Mária zsinóros magyar ruhát visel. A templomban minden hónap első vasárnapján van csak Szentmise. /A mai falu evangélikus./ A templomot 1961-ben restaurálták.
- Evangélikus templom a 18. század végéről, itt ma is minden vasárnap tartanak magyar nyelvű evangélikus istentiszteletet. Tornyát 1820-ban építették hozzá.
- Hagyományőrző evangélikus parókia a 20. század második feléből.
- A régi iskolaépület 1834 és 1836 között épült, ma az óvoda működik benne.
Nevezetes lakosai
- Kovách Aladár író (1908–1979), a budapesti Nemzeti Színház egykori igazgatója. (A helyi temetőben nyugszik)
Források
- Juhász László: Ausztria magyar emlékei Lakitelek 2005
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
