Általános világvége-hangulat a keresztény világban, úgy vélik hogy az Úr megtestesülésétől számított ezredik évben bekövetkezik az Apokalipszis.
II. Szilveszter pápa Asztrik pannonhalmi apáttal koronát és lándzsát küld István magyar fejedelemnek. A koronázásra karácsonykor vagy a következő év első napján kerül sor.
Az Itáliában tartózkodó III. Ottó német-római császár elzarándokol a lengyelországi Gnieznóba, Prágai Szent Adalbert sírjához. Vazallusának, Bátor Boleszló lengyel fejedelemnek ajándékozza a Szent lándzsa másolatát és testvérének nevezi (egyes nézetek szerint ezzel királyi rangra emelte Boleszlót, aki formálisan csak 1025-ben koronáztatta meg magát). A Gnieznói püspökséget egyúttal érsekségi rangra emeli (az első lengyel érsek Adalbert féltestvére, Radim Gaudentius) és megalapít három püspökséget Krakkóban, Wrocławban és Kołobrzegben. Boleszló fiát, Mieszkót eljegyzik a császár unokahúgával, Richezával. Ottó és Boleszló ezután együtt Aachenbe zarándokol Nagy Károly sírjához, majd a császár visszatér Itáliába.
Franciaországban eretnekmozgalmak indulnak, fellépnek az egyház korrupciója és pénzéhségével szemben. Ekkor erősödik meg az orléans-i eretnekcsoport (amely ellen 1022-ben lépnek fel) és egy állítólag isteni sugallatot kapott Leutard nevű paraszt számos hívet gyűjt (annak ellenére, hogy miután a helyi püspök eretneknek nyilvánítja, a kútba ugorva öngyilkos lesz).
II. Pietro Orseolo velencei dózse újabb hadjáratot indít a horvát-dalmát kalózok ellen, végigpusztítja a dalmát tengerpartot és lerombolja Lastovo szigetén lévő kalózerődöt.
Almanzor córdobai vezír folytatja az ibériai keresztény királyságok elleni hadjáratát és a cerverai csatában legyőzi II. García Sanchez pamplonai királyt és Sancho García kasztíliai grófot. II. García Sanchez röviddel ezután meghal, utóda fia, III. Sancho Garcés.
Villásszakállú Svend dán király és Olof Skötkonung svéd király szövetkezik az elégedetlen norvég törzsfőkkel és meglepetésszerűen megtámadják Olaf Tryggvason norvég királyt. A svolderi tengeri csatában a nagy fölényben lévő támadók győznek és a sarokba szorított Olaf Tryggvason nehéz páncéljában a tengerbe veti magát. Norvégiát felosztják a győztesek között.
Az izlandi népgyűlés, az Althing eldönti a kereszténység felvételét.
II. Baszileiosz bizánci császár tíz évre szóló békét köt a Fátimidákkal hogy a bolgárok elleni háborúra koncentrálhasson. A nyugati bizánci hadsereg Niképhorosz Xiphiasz és Theodorokanosz vezetésével elfoglalja a régi bolgár fővárost, Preszlavot, valamint Preszlavecet és Pliszkát.
Észak-Afrika
A 15 éves al-Hákim fátimida kalifa meggyilkoltatja Bardzsaván vezírt és régenst, maga veszi át a kormányzást és politikai tisztogatásokba kezd a berber származású főtisztviselők körében.
Amerika
A viking Leif Eriksson felderíti Amerika északkeleti partjait, társaival együtt ők az első európaiak akik az Újvilág földjére lépnek. Áttelelnek, majd visszatérnek Grönlandra; a grönlandi vikingek ezután kis települést alapítanak Új-Fundlandon.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1000 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.}
