Az év elején Tivoli népe fellázad III. Ottó német-római császár ellen. A császár könnyen elfoglalja a várost és megkíméli a lázadókat. A Tivolit riválisának tekintő Róma lakossága emiatt felháborodik, I. Gergely tusculumi gróf vezetésével fellázad és megostromolja a császár palotáját. Ottó kénytelen kimenekülni a városból, majd míg a béketárgyalások folynak, II. Szilveszter pápával együtt Ravennába távozik, ahol Szt. Apollinaris sírjánál vezekel. Itt hagyja jóvá az új magyar egyházszervezet megalapítását, fogadja Bátor Boleszló lengyel fejedelem követeit és állítólag titokban meglátogatja Velencében II. Pietro Orseolo dózsét. Miután összegyűjtötte seregeit, az év végén Ottó megindul Róma felé.
Viking flotta fosztogatja Dél-Angliát és az altoni csatában legyőzik az ellenük fellépő angolszászokat.
II. Baszileiosz bizánci császár folytatja a bolgárok elleni háborút és visszafoglalja az általuk megszállt Észak-Görögországot (többek között Vodena, Veria és Szervia városait)
III. Dávid, a kaukázusi Tao-Klardzseti fejedelemség urának halálát követően II. Baszileiosz bizánci császár annektálja országának egy részét és megalapítja az Ibériai themát.
Mahmúd gaznavida szultán betör Pandzsábba, a pesavári csatában elfogja a Sáhi dinasztia rádzsáját, Dzsajapalát, aki nagy váltságdíj fizetésével kiszabadul, de aztán a szégyen miatt máglyán megégeti magát. Mahmúd annektálja a dinasztia területének Industól nyugatra eső részét.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1001 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.