Az 51 éves II. Henrik német-római császár húsvétkor megbetegszik és júliusban göttingeni palotájában meghal. Mivel gyereke nincs (szintén nagyon vallásos feleségével, Luxemburgi Kunigundával szűzi házasságban éltek), vele kihal az Ottó-dinasztia. Az új király megválasztásáig Kunigunda kormányozza a birodalmat régensként.
Szeptemberben a német hercegek és érsekek Konrád speyeri és wormsi grófot (leányágon I. Ottó leszármazottját) választja meg királynak, aki ezzel megalapítja a Száli-dinasztiát. Egyetlen komoly versenytársa II. Konrád karintiai herceg, aki azonban csak 21 éves, szemben a 34 éves, fiúgyermekkel is rendelkező gróffal.
Konrád király Németország és Itália kancellárjává nevezi ki fő támogatóját, Aribo mainzi érseket. Aribo azonban nem hajlandó megkoronázni Konrád feleségét, Sváb Gizellát mert a kánonjog szerint házasságuk vérfertőzőnek minősül (mindketten negyed- ill. ötödízigleni leszármazottjai Madarász Henriknek). A királynéi koronázását végül Pilgrim kölni érsek végzi két héttel később.
Hogy megerősítse némileg bizonytalan helyzetét (Karintia és Lotaringia hercegei ellenzik megválasztását), II. Konrád országjárásra indul, végiglátogatva a püspökségeket és hercegségeket. Karácsonykor II. Bernhard szász herceg - a szász nemesség kiváltságainak elismerése fejében - hivatalosan is elismeri őt királynak.
II. Henrik halálhírére az Itáliai Királyság székhelyén, Paviában az itáliai királyt kívánó lakosság zavargásokba kezd és lerombolják a császári uralom szimbólumának tartott palotát, amelyet még Nagy Teoderik építtetett.
Áprilisban meghal VIII. Benedek pápa (korábban tusculumi gróf). Utódjául laikus öccsét, Romanót választják meg, akit gyorsan pappá és püspökké szentelnek. Romano a XIX. János nevet veszi fel.
Baszileiosz Boioannész dél-itáliai bizánci kormányzó a horvátokra támad, elfogja III. Krešimir király fiát és feleségét és túszként Konstantinápolyba küldi őket.
Jaroszlav kijevi nagyfejedelem bebörtönözteti legfiatalabb öccsét, Szugyiszlav pszkovi fejedelmet. Erre egy másik öccse, a csernyigovi Msztyiszlav fellázad ellene, Kijevhez vonul és csatában győzelmet arat bátyja fölött. A két fivér ezután kiegyezik és Msztyiszlav megkapja a Kijevi Rusz Dnyepertől keletre eső részt.
800 kijevi zsoldos Konstantinápolyba hajózik, hogy beálljanak a császár varég testőrségébe. Felszólítják őket, hogy a városba belépéskor tegyék le fegyvereiket, amire nem hajlandók és erővel áttörnek a Boszporuszon. Lemnosz szigeténél a bizánci flotta utoléri és megsemmisíti őket.
Először említik az orosz Szuzdal városát, ahol pogánylázadás tör ki.
Folytatódik a Córdobai Kalifátus haláltusája. Az előző évben trónra jutott V. Abd al-Rahman kalifát unokatestvére, III. Mohammed által kezdett zavargások során meggyilkolják, a trónt Mohammed szerzi meg.
Fátimida Kalifátus
Egyiptomban a Nílus gyenge áradása miatt éhínség pusztít és zavargások törnek ki.
Dél-Palesztinában és Szíriában beduin lázadás tör ki a Fátimidák uralma ellen. Palesztinában kifosztják Tiberias városát. Anustakin al-Dizbari kormányzó rájuk támad, de a beduinok megfutamítják, majd felégetik Palesztina székhelyét, Ramlát. Eközben Szíriában a Banu Kilab törzs Szálih ibn Mirdasz vezetésével ostrom alá veszi Aleppót, a Banu Kalb törzs pedig Damaszkuszt.
Ázsia
Mahmúd gaznávida szultán utolsó nagyobb hadjáratát vezeti Indiába. Végigpusztítja Rádzsasztánt és Gudzsarátot, majd kifosztja a hinduk egyik szent helyét, a kincseiről híres Szomnath-templomot.
A kínai Szecsuánban forgalomba hozzák a világ első papírpénzét, a csiaocit.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1024 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
