IV. Henrik német király januárban birodalmi gyűlést hív össze Wormsba, ahol a német püspökök és érsekek érvénytelennek nyilvánítják a pápaválasztást és lemondásra szólítják fel VII. Gergely pápát. A pápa válaszul februárban kiközösíti az egyházból Henriket és valamennyi, általa kinevezett püspököt és mindenkit feloldoz a neki tett hűbéreskü alól. A német főpapok közül csak Vilmos utrechti püspök tart ki nyíltan a király mellett, akinek pártját elbizonytalanítja, hogy Vilmos márciusban hirtelen meghal, röviddel később pedig villámcsapás következtében leég az utrechti dóm.
A szász lázadás a kiközösítés hatására ismét fellángol. Henrik bevonul Szászországba (ahová csak Vratislav cseh fejedelem kíséri el), de érkezése általános felkelést indít el és kénytelen visszavonulni Csehországba.
A német nemesek és főpapok ősszel Treburban gyűlnek össze és felszólítják a királyt, hogy egyezzen bele a pápa feltételeibe; majd megfenyegetik hogy ha egy éven belül nem kapja meg a feloldozást, új királyt választanak. Egyúttal meghívják VII. Gergelyt egy augsburgi zsinat levezetésére. IV. Henrik el akarja kerülni hogy a pápa az ellenségei által szervezett zsinaton döntsön a sorsáról, ezért még decemberben átkel az Alpokon Itáliába, hogy kiegyezzen az egyházfővel.
IV. (Púpos) Gottfried alsó-lotaringiai herceget (állítólag Róbert flandriai gróf felbujtására) a latrinán meggyilkolják. A hercegséget nem 16 éves fia, Bouillon Gottfried örökli, hanem IV. Henrik király saját fiának, Konrádnak adja.
V. Dirk hollandi gróf megostromolja és elfogja az elhalálozott Vilmos utrechti püspök utódját, Konrádot és csak úgy engedi el, hogy a főpap átadja neki a vitatott hovatartozású földbirtokokat.
A formálisan német vazallus II. Bolesław lengyel fejedelem a pápa oldalára áll az invesztitúraharcban és a támogatásával királlyá koronáztatja magát.
Dmitar Zvonimir horvát királyt a pápai legátus megkoronázza, Zvonimir pedig vazallusi esküt tesz VII. Gergelynek.
IV. Sancho Garcés pamplonai királyt vadászat közben két testvére lelöki egy meredek szikláról. Sancho Ramirez aragóniai király (formálisan IV. Sancho vazallusa) bevonul az országba és a nemesség egy részének támogatásával megkoronázzák. IV. Sancho kiskorú fia Kasztíliába menekül és VI. Alfonz király megszállja Navarra nyugati felét. Alfonz végül elismeri Aragóniai Sancho megkoronázását, de a megszállt területeket megtartja.
Meghal II. Svend dán király. Utódjául legidősebb, de törvénytelen fiát, III. Haraldot választják meg.
Franciaországban meghal I. Róbert burgundiai herceg. Utódja unokája, I. Hugó.
Meghal a 48 éves II. Szvjatoszláv kijevi nagyfejedelem (állítólag egy fekély felvágása okozta a halálát). Utóda öccse, Vszevolod.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1076 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
