Az évezred egyik leghidegebb tele: igen korán, novemberben kezdődik és a fagy egészen márciusig kitart. A Boden-tó és a Zürichi-tó teljesen befagy
A 32 éves Géza magyar király hirtelen megbetegszik és áprilisban meghal. Utódjául a nemesség és főpapság nem kiskorú gyerekeit (Álmost vagy Kálmánt) vagy a németek által támogatott trónkövetelő Salamont, hanem Géza öccsét, a tapasztalt hadvezér Lászlót választják meg.
Januárban IV. Henrik német király megérkezik Canossa várához, ahová VII. Gergely pápa (a király támadásától tartva) bezárkózott. Henrik színpadias körülmények között, télvíz idején mezítláb és zsákvászon vezeklőruhába öltözve várakozik a várkapunál, hogy a pápa feloldja kiközösítését az egyházból. VII. Gergely három nap elteltével – Matilda toszkánai őrgrófnő sürgetésére – visszavonja Henrik kiátkozását, aki megígéri hogy átengedi az invesztitúra jogát a pápának, elbocsátja kiközösített tanácsadóit és elfogadja őt döntőbíróul a hercegekkel és főpapokkal való vitáiban.
IV. Henrik hazai ellenfelei Forchheimbe gyűlnek össze és arra hivatkozva, hogy a király egyházba való visszafogadása nem jelenti hűbéresküjük automatikus megújítását (a pápa az előző évben Henrik minden vazallusát feloldozta hűségesküje alól) Rheinfeldeni Rudolf sváb herceget választják meg királyukká, akit májusban Siegfried mainzi érsek meg is koronáz. Henrik Rudolfot és támogatóit (Bertold karintiai és Welf bajor herceget) megfosztja hercegi címeiktől. Friuli grófságát az aquileiai pátriárkának, Karintiát Liutold von Eppensteinnek adományozza.
IV. Henrik visszatér Németországba és összegyűjti támogatóit. Rudolf Szászországba húzódik vissza. Az év során jelentősebb összecsapásra nem kerül sor.
Gebhard salzburgi érsek megalapítja Hohensalzburg várát.
Mihailo Vojislavljević dukljai szerb fejedelmet VII. Gergely támogatásával királlyá koronázzák és vazallusi esküt tesz a pápának.
Izjaszláv elűzött kijevi nagyfejedelem II. Boleszláv lengyel király segítségével visszatér Kijevbe és elűzi öccsét, Vszevolodot, akivel aztán kiegyezik és átadja neki Csernyigovot.
Hódító Vilmos angol király és normandiai herceg legidősebb fia, Robert Curthose fellázad apja ellen (állítólag azon háborodott fel, hogy amikor öccsei, Vilmos és Henrik tréfából a fejére borítottak egy éjjeliedényt, apjuk nem büntette meg őket). Támogatóival sikertelenül ostromolja Rouent, majd Róbert flandriai grófnál keres menedéket és feldúlja Vexin grófságát.
Felszentelik a normandiai Bayeux székesegyházát; valószínűleg erre az eseményre készült a templomot díszítő és Hódító Vilmos angliai hadjáratát ábrázoló bayeux-i kárpit.
Meghal VI. Landulf beneventói herceg. Törvényes utódja nincs és országára Robert Guiscard apuliai herceg támaszt igényt és ostrom alá veszi Beneventót.
Megelégelve VII. Mikhaél bizánci császár tehetetlenségét, két hadvezér, Niképhorosz Brüenniosz a Balkánon, Niképhorosz Botaneiatész pedig Kis-Ázsiában fellázad és császárrá kiáltják ki magukat. Brüenniosz szlávokból, vlachokból és zsoldosokból álló seregével novemberben eléri Konstantinápolyt, de a katonái által elkövetett atrocitások miatt a közhangulat ellene fordul és kénytelen feladni a város ostromát és elvonulni.
Ázsia
Malik-sáh szeldzsuk szultán rokona, Szulejmán ibn Kutalmis kihasználja a Bizánci Birodalom válságát és jelentős területeket foglal el Kis-Ázsiában (beleértve Nikaia és Nikomédia városait), ahol megalapítja a Rúmi Szultánságot (Rúm a Bizánci Birodalom arab neve).
↑Klíma:Christian Pfister–Heinz Wanner: Klíma és társadalom Európában: Az utolsó ezer év. Budapest: Osiris. 2024. = Osiris Társadalomtudományi Könyvtár, ISBN9789632765068
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1077 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
