László magyar király a német belviszályban Rudolf ellenkirály oldalára áll és feleségül veszi annak lányát, Adelhaidot.
A német belháborúban IV. Henrik király Bajorországban sikeres hadjáratot folytat, de Mellrichstadtnál eldöntetlen csatát vív a Rudolf-pártiak 12 ezres seregével.
Januárban a konstantinápolyi szenátus a lázadó Niképhorosz Botaneiatészt kiáltja ki császárrá, még VII. Mihály császár felesége, Bagrationi Mária is az ő pártjára áll. A nép lázadása miatt Mihály márciusban lemond és kolostorba vonul. Három nappal később Niképhorosz bevonul a fővárosba, feleségül veszi Máriát és megkoronázzák.
III. Niképhorosz trónörökösi státuszt ajánl a Balkánon az előző évben fellázadó Niképhorosz Brüenniosz hadvezérnek, amit ő elutasít. A császár Alexiosz Komnénoszt küldi ellene, aki legyőzi és elfogja a lázadó Niképhoroszt. A császár megvakíttatja, de ezután szabadon engedi és visszaadja neki birtokait.
Izjaszláv kijevi nagyfejedelem kiűzi Csernyigovból unokaöccsét, Oleg Szvjatoszlavicsot, hogy a részfejedelemséget öccsének, Vszevolodnak adhassa. Ezt követően legyőzi és megöli Oleg fivérét, Glebet, novgorodi fejedelemségét pedig saját fiának, Szvjatopolknak adja. Oleg a kunoktól kér segítséget és legyőzi Vszevolodot, de Izjaszlávtól vereséget szenved; azonban a nagyfejedelem elesik a csatában. A kijevi trónt Vszevolod örökli.
Robert Guiscard apuliai herceg elfoglalja Beneventót és annektálja a hercegséget. VII. Gergely pápa kiátkozza a normann Robertet és szövetségesét, Richard Drengot capuai herceget; utóbbi azonban ekkor már súlyos beteg és hamarosan meghal. Fia, Jordan vazallusi esküt tesz a pápának és jóváhagyják hercegi címét.
Hódító Vilmos angol király megkezdi a londoni Tower királyi rezidenciájának, a Fehér toronynak az építését.
Először említik Tübingent (mikor IV. Henrik király megostromolja várát).
Ázsia
A Fátimidák ostrom alá veszik a türk Atsziz ibn Uvak által tartott Damaszkuszt. Atsziz Malik-sáh szeldzsuk szultántól kér segítséget, aki öccsét, Tutust küldi. Tutus elűzi a Fátimidákat, majd kivégezteti Atszizt és kikiáltja magát Damaszkusz emírjévé.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1078 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.