Marcus Aquila Julianust (helyettese júliustól Servius Asinius Celer) és Publius Nonius Asprenas Calpurnius Serranust (helyettese Sextus Nonius Quinctilianus) választják consulnak.
Caligula császár visszaállítja a 17-ben Syria provinciához csatolt Kommagéné királyságát (és további területeket csatol hozzá Ciliciából) és korábbi királyának fiát, IV. Antiokhoszt helyezi az élére, akinek folyósítja a királyság húsz év alatt a római kincstárba befizetett adóit is.
Meghal Caligula egyik húga, Iulia Drusilla. Caligula özvegyi szokás szerint gyászolja (ami megerősíti a pletykákat, hogy szexuális kapcsolata volt vele), istennőnek nyilváníttatja (ami eddig a császároknak volt fenntartva) és gyászidőszakot rendel el, ami alatt halálbüntetés terhe mellett mindenkinek tilos nevetni, fürödni vagy a családdal étkezni.
Heródes Agrippa zsidó tetrarkhész Alexandriába látogat. A görög lakosság kigúnyolja és ráveszik Aulus Avilius Flaccus prefektust, hogy rendelje el Caligula szobrainak felállítását a zsinagógákban. A régóta meglévő etnikai feszültség véres zavargásokhoz vezet, amely során számos zsidót meggyilkolnak.
Caligula megparancsolja Lollia Paulinának, hogy váljon el a férjétől, majd feleségül veszi őt.
Caligula Egyiptom helytartójává nevezi ki régi hívét és a praetoriánus gárda parancsnokát, Naevius Sutorius Macrót. Mielőtt hajóra szállna, Macrót feleségével (Caligula korábbi szeretőjével) együtt letartóztatják és a császár parancsára öngyilkosságot kell elkövetniük.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 38 című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.