Caligula császárt (helyettesei január 7-től júniusig Quintus Pomponius Secundus, októberig Quintus Futius Lusius Saturninus, majd Quintus Ostorius Scapula) és Cnaeus Sentius Saturninust (helyettese Marcus Seius Varanus és Publius Suillius Rufus) választják consulnak.
Január 24 - Caligula császárt saját testőrei meggyilkolják, majd megölik negyedik feleségét, Milonia Caesoniát és egyéves lányát is. Nagybátyját, a sokak által lenézett, sőt fogyatékosnak tartott Claudiust egy ajtó mögül húzzák elő a katonák, hogy a táborukba vigyék. Miután a szenátus nem tudott megegyezni a köztársaság visszaállításáról, a praetoriánus gárda nyomására Claudiust császárrá kiáltják ki.
Claudius eltörli Caligula minden rendeletét, de gyilkosait elítélik és kivégzik.
Claudius átadja a római igazgatás alatti Júdeát és Szamáriát az Észak-Palesztinát uraló Heródes Agrippának és megengedi neki a királyi cím használatát. A zsidók visszakapják szabad vallásgyakorlásukat, de Rómában tilos téríteniük.
Iulia Livillát (Caligula testvérét) és ifjabb Senecát paráználkodás miatt a császár Pandateriára, illetve Korzikára száműzi. Az év végén vagy a következő év elején Livillát Claudius parancsára halálra éheztetik.
A germánok (a chattus, marsus és chaucus törzsek) átkelnek a Rajnán és betörnek római területre, de visszaverik őket.
Kína
Kuang Vu császár Ma Jüan vezetésével sereget küld a lázadó vietnami Trưng nővérek ellen.
Kuang Vu elválik a hivatalos császárnétól, Kuo Seng-tungtól (aki a második felesége és politikai okokból vette el) és első feleségének, Lin Ji-huának adja a császárnéi címet. Két évvel később a trónörökösi cím a Kuótól született fiáról átszáll a Lintől született fiúra.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 41 című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
