Caligula császárt (helyettese februártól Quintus Sanquinius Maximus, júliustól Cnaeus Domitius Corbulo, szeptembertől Aulus Didius Gallus) és Lucius Apronius Caesianust (helyettese Cnaeus Domitius Afer) választják consulnak.
Caligula Xerxészt imitálva nagy költségen pontonhidat építtet a Nápolyi-öbölben Baiae és Puteoli között.
Heródes Agrippa Rómába utazik és a császár elleni összeesküvéssel vádolja nagybátyját, Heródes Antipaszt. Heródes Antipaszt Galliába száműzik, területeit és kincstárát Heródes Agrippa kapja meg.
Caligula két nővére, Agrippina és Iulia Livilla, valamint előző évben meghalt nővérük özvegye, Marcus Aemilius Lepidus (Caligula hivatalos utóda) állítólag összeesküvést szőnek a császár meggyilkolására. Lepidust kivégzik, Agrippinát és Livillát (akiket Lepidussal és Tigellinussal való paráználkodással is vádolnak) száműzik.
Caligula hadjáratot indít Germaniába. A Rajnánál néhány germán származású katonával kisebb csetepatét játszat el, majd győztesnek nyilvánítja magát és visszatér Galliába, hogy majd Rómában diadalmenetet tartson.
Miután a zsidók lerombolnak egy császárnak szentelt oltárt, Caligula elrendeli, hogy a szobrát állítsák fel a jeruzsálemi Templomban. Publius Petronius syriai helytartó a zsidók tiltakozása miatt késlelteti a feladat végrehajtását, egészen a császár haláláig.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 39 című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.