| 612 Veronika | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | August Kopff |
| Felfedezés ideje | 1906. október 8. |
| Felfedezés helye | Heidelberg-Königstuhl State Observatory |
| Névadó | nem ismert |
| Ideiglenes név |
|
| Pályaadatok | |
| Epocha | 2025-11-21 |
| Aphélium távolsága | 3,977 CsE |
| Perihélium távolsága | 2,342 CsE |
| Fél nagytengely | 3,160 CsE |
| Pálya excentricitása | 0,259 |
| Orbitális periódus | 5,616 év |
| Közepes anomália | 282,528 ° |
| Inklináció | 20,831 ° |
| Felszálló csomó hossza | 203,672 ° |
| Perihélium szöge | 119,687 ° |
| Perihélium átmenet | 2 460 203,3613233 julián dátum |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Méret | 37,74 km |
| Átlagos átmérő | 38,767 km |
| Forgási periódus | 8,243 h |
| Albedó | 0,0411 |
| Abszolút fényesség | 11,20 |
A Wikimédia Commons tartalmaz 612 Veronika témájú médiaállományokat. | |
A 612 Veronika egy a Naprendszer kisbolygói közül, amit August Kopff fedezett fel 1906. október 8-án.
Nincs jele annak, hogy Antoine de Saint-Exupéry konkrétan erre az égitestre gondolt volna A kis hercegben, amikor azt írja, hogy főhőse a B-612-es kisbolygóról érkezett. A könyv 1943-ban jelent meg, ekkor a Veronika már több évtizede ismert volt, de a felfedezés körülményei és a B- betűjelzés nem illenek rá.