Csillagászati egység

A csillagászati egység a csillagászatban, azon belül az égi mechanikában használatos, SI-n kívüli távolságegység. Jele CsE, angolul AU az Astronomical Unit kifejezésből, értéke 149 597 870,700 km.

Eredeti definíciója szerint a Föld keringési sugara a Nap körüli pályán.

Definíciója

Eredeti definíciója szerint a Föld–Hold rendszer tömegközéppontja Nap körüli pályájának fél nagytengelye.

A Nemzetközi Csillagászati Unió azonban pontos kilométerértéket megadva újradefiniálta, elhagyva az eddigi mért érték hibaértékét:

• 1 CsE = 149 597 870 700 m (kerekítve 150 millió km) = 8,3167 fényperc
• 1 fényév = 63 241 CsE

Példák

• A Pluto 39,5 CsE-re, a Jupiter 5,2 CsE-re van a Naptól.
• A Betelgeuze csillag átmérője 2,56 CsE.
• A Hold a Föld körül 0,0026 CsE-re kering.

További csillagászati távolságegységek: fényév, parszek.

Néhány átváltási érték:

• 1 CsE = 149 597 870,700 km ≈ 8,317 fényperc ≈ 499 fénymásodperc
• 1 fénymásodperc ≈ 0,002 CsE
• 1 fényperc ≈ 0,120 CsE
• 1 fényóra ≈ 7,214 CsE
• 1 fénynap ≈ 173,263 CsE
• 1 fényhét ≈ 1212,84 CsE
• 1 fényhónap ≈ 5197,9 CsE
• 1 fényév ≈ 63 241 CsE
• 1 parszek ≈ 206 265 CsE

Története

A csillagászatban sokáig csak a távolságarányokat tudták pontosan mérni, a tényleges hosszakat nehezen, ezért az égitestek közötti egységeket csak csillagászati egységben tudták megadni (pl. ismerték a Nap–Vénusz és a Nap–Föld távolság arányát, de nem tudták, hogy ezek kilométerben mekkorák).

Az első komolyabb lehetőség a mérésre a Vénusz és a Merkúr Nap előtti elvonulásának megfigyelése volt különböző helyekről. Abból, hogy az égitest a Nap előtt a két helyről különböző helyen látszik áthaladni, a távolság meghatározható. Az 1769-es Vénusz-átvonulás megfigyelésében részt vett: Hell Miksa és Sajnovics János a norvégiai Vardø szigeten, valamint James Cook Tahitin. Kepler is csak a Nap–Föld-távolsághoz tudta viszonyítani a bolygók távolságát.

Fontos szerepe van az égitestek radarral való vizsgálatának, mely a második világháború idején, a repülőgépek távoli felismerésére kifejlesztett radartechnika melléktermékeként született meg. Ez idő tájt (1940-ben) sikerült meghatározni a csillagászati egység pontos értékét is.

Magyarországon Bay Zoltán csoportjának 1946-ban a világon az elsők között sikerült radarral megmérnie egy másik égitest, a Hold távolságát a Hold-radar-kísérlet során.

Kapcsolódó szócikkek

• Titius–Bode-szabály

Jegyzetek

Források

• ↑ IAU1206 – News Release: "Major Astronomy Meeting Draws to a Close". 2012. augusztus 31. 2012. szeptember 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. szeptember 25.
• ↑ IAU1206 – Resolution B2: "Resolution B2" (PDF). 2012. augusztus 31. 2013. augusztus 16. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. szeptember 25.
• ↑ Index 2012-09-25: "Mostantól hivatalos a csillagászati egység". 2012. szeptember 25. Hozzáférés: 2012. szeptember 26. {{cite web}}: Unknown parameter |pubisher= ignored (|publisher= suggested) (súgó)

További információk

• "Cleave Books (angol) – Hosszegységek átváltása". cleavebooks.co.uk. 2012. augusztus 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. szeptember 25.