Áprilisban a dzsalulai csatában az arabok Hásim ibn Utba vezetésével legyőzik az utolsó perzsa sereget is Mezopotámiában. Moszul és Tikrit kapitulál, Perzsiának a Zagrosz-hegységtől nyugatra eső része teljesen arab kézre kerül.
Áprilisban hat hónapos ostrom után megadja magát Jeruzsálem. Maga Omár kalifa vonul be a városba, aki éves adó, dzsizja fizetésének fejében szabad vallásgyakorlatot biztosít a keresztényeknek és a zsidóknak (utóbbiak a korábbi bizánci tilalommal ellentétben ismét beköltözhetnek Jeruzsálembe).
Hálid ibn al Valíd a haziri csatában legyőzi az észak-szíriai bizánci erőket, októberre pedig elfoglalja Aleppót. Ezután az Antiokheia melletti vashídi csatában legyőzi a bizánciakat és megszállja a várost, Szíria fővárosát. Jazíd ibn Abí Szufján rövid ostrom után beveszi Bejrútot és Türoszt. Év végére szinte egész Szíria arab ellenőrzés alá kerül.
Bizánci Birodalom
Konstantinápolyban örmény származású főtisztviselők összeesküvést szőnek Hérakleiosz császár eltávolítására és annak törvénytelen fiát, Ióannész Athalarikoszt szeretnék a trónra ültetni. Tervük lelepleződik; a császár megkíméli az összeesküvők életét, de levágatja orrukat és kezüket és száműzi őket.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 637 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.