Az arabok elfoglalják Kaiszareiát és Askelónt, befejezve ezzel Palesztina megszállását.
Az arabok Hálid ibn al-Valíd vezetésével betörnek Anatóliába és jelentősebb bizánci ellenállás nélkül végigfosztogatják Kilikiát és Kappadókia egy részét. Örményországban is előrenyomulnak, elesik Edessza és Amida.
Aszály és utána éhínség pusztít Arábiában. A frissen megszállt Szíriában és Palesztinában kitör a pestis. I. Omár kalifa leállítja a hódításokat, a palesztinai hadsereg vezetőjét, Abú Ubajdát kinevezi Szíria kormányzójává, Hálid ibn al-Valídot pedig visszarendeli Medinába és azzal az indokkal, hogy a hadizsákmányt saját szakállára osztogatta, leváltja a hadsereg éléről.
Hérakleiosz kiadja Ekthészisz c. rendeletét arról, hogy a birodalom hivatalos vallása a monothelétista (miszerint Jézusnak két, emberi és isteni természete, de egy akarata volt) ortodoxia.
Meghal I. Szergiosz konstantinápolyi pátriárka, aki a monothelétizmus lelkes támogatója volt. Utóda, Pürrhosz, szintén ezen irányzat híve.
Meghal a monothelétista I. Honorius pápa. Utódjául Severinust választják, aki azonban ellenzi az új teológiát, emiatt Hérakleiosz császár egészen 640-ig nem hagyja jóvá megválasztását és a pápa nem foglalhatja el a hivatalát.
Szongcen Gampo tibeti császár kínai hercegnőt kér feleségül, de visszautasítják. Mivel azt hiszi, hogy a kínai vazallus Tujühun kánja, Muzsong Nouhepo mesterkedése áll a visszautasítás hátterében, nagy sereggel betör Tujühunba és a szomszédos kínai tartományba. Miután legyőzi ez ellene küldött kínai sereg előőrsét, békét javasol és Tang Taj-cung császár ezúttal elküldi számára feleségül Vencseng hercegnőt.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 638 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.