A legenda szerint Lydéric párbajban megöli apja gyilkosát, Phinaertet és a tőle elvett földön megalapítja Lille városát.
Meghal Eadbald, Kent királya. Utóda fia, Eorcenberht (esetleg bátyjával, Eormenreddel közösen).
Hérakleiosz bizánci császár másfél év után végre jóváhagyja Severinus pápa megválasztását, így az elfoglalhatja székét. Két hónappal később azonban Severinus meghal. Négy hónappal később megválasztják utódját, IV. Ioannest, akit a beteg és öreg császár helyett a ravennai exarkhón hagy jóvá. Ioannes elődjéhez hasonlóan elutasítja és eretnekségnek nyilvánítja a Konstantinápoly által erőltetett monothelétizmust.
Arab Birodalom
Amr ibn al-Ász folytatja egyiptomi hadjáratát. A Nílus deltájában ostromzár alá veszi Babülón erődjét, amely hét hónapos ostrom után, decemberben kapitulál. Időközben a bizánciak felmentő sereget küldenek, amelyet Amr a heliopoliszi csatában megfutamít. Kürosz alexandriai pátriárka és egyiptomi kormányzó felajánlja Felső-Egyiptomot az araboknak, de a császár nem engedélyezi a békeszerződést.
Kína
Tang Taj-cung császár hadjáratot indít a korábban kínai vazallus, de a nyugati türkökkel szövetkező Tarim-medencei oázisváros, Kaocsang ellen. Mivel türk segítség nem érkezik, Kaocsang királya megadja magát, városát pedig kínai fennhatóság alá helyezve annektálják.
↑Reinhard Barth: Pápák: Szent Pétertől XVI. Benedekig. Pécs: Alexandra. 2010. 63. o. ISBN9789633709535
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 640 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.