Lázadás tör ki Görögországban III. León bizánci császár előző évi képromboló rendelete miatt. Egy bizonyos Koszmaszt császárrá kiáltanak ki, Agallianosz Kontoszkelész katonai parancsnok pedig a flottával Konstantinápoly felé indul, de a császári hajóhad görögtűzzel elpusztítja őket. Koszmaszt elfogják és lefejezik.
A Ravennai Exarchátusban is felkelés tör ki, miután II. Gergely pápa elutasítja a képromboló rendeleteket. A rendet helyreállítani próbáló Paulosz kormányzót megölik. A császár Eutükhiosz eunuchot küldi helyette, aki megpróbálja rávenni a császárhű lakosságot a pápa meggyilkolására, de nem jár sikerrel.
Liutprand longobárd király kihasználja a bizánci válságot: átkel a Pón és elfoglalja Bolognát, Osimót, Riminit és Anconát, valamint néhány kisebb várost.
Theudebald alemann herceg elűzi Pirminius apátot a Bodeni-tóReichenau szigetéről, mert ott az ő hozzájárulása nélkül, Martell Károly patronálásával alapított kolostort.
Elkészül a frank történelmet tárgyaló Liber Historiae Francorum (A frankok történetének könyve) krónika.
Omajjád Kalifátus
Hisám kalifa fia, Muávija nagy hadsereg élén betör Kis-Ázsiába, kifosztja a paphlagóniai Gangrát, majd egészen Nikaiáig nyomul előre, de a várost hiába ostromolja.
A kalifa féltestvére, Maszlama ibn Abd al-Malik kiűzi az Azerbajdzsánba és Ibériába betörő kazárokat és visszafoglalja a Kaukázuson átvezető Darjal-szorost.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 727 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.