| Aklos (Уклин) | |
| Az aklosi Szent Péter és Pál-templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Polena község |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 89313 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 380 fő (2001) |
| Népsűrűség | 582,82 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 337 m |
| Terület | 0,652 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Aklos témájú médiaállományokat. | |
Aklos (ukránul: Уклин) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Szolyvától északra fekvő település.
A falu eredeti Uklina neve ruszin eredetű, etimológiája azonban bizonytalan. Egy változat szerint az ukrán уклін = meghajlás, köszöntés, illetve az уклон = hajlat, lejtő szavak származéka. A névadás a falu fekvésével lehet kapcsolatos, mivel az a Rozgyila-hegy lejtőjén keletkezett.
A falu az 1570-es évek elején települt a a Kis-Pinye-patak völgyében. Feljegyzések szerint Polenai lakosok alapították. 1576-ban „Wklin”, „Wklyn” alakban nevezik meg. 1600-ban „Vklin”, 1645-ben „Uklin”, 1649-ben „Uklina” formában említik.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „UKLINA. Orosz falu Bereg Várm. földes Ura Gr. Schönborn Uraság, lakosai többfélék, fekszik Szolocsnának szomszédságában, és annak filiája; határja meglehetős.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Uklina, Beregh vármegyében, orosz falu, Szolocsin fil., 88 g. kath., 4 zsidó lak. F. u. gr. Schönborn. Ut. post. Munkács.”
Az 1903-as országos helységnévrendezés során kapta az „Aklos” nevet hasonló hangzása alapján. A trianoni béke előtt Bereg vármegye Szolyvai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták. 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott, majd 1944 őszén a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
1910-ben 210 lakosából 4 magyar, 7 német, 199 ruszin volt; ebből 2 római katolikus, 200 görögkatolikus, 7 izraelita volt.