Története
Bene határában, a Borzsa-folyó medréből került elő a benei bronzhydria. Az antik görög darab elkészítése az i. e. V. század közepére datálható.
Bene nevét 1269-ben „Bhene” néven említette először oklevél. IV. Béla király ekkor adományozta a falut János fiainak, Péternek és Mártonnak.
1333-ban szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, ez évben papja 3 garas pápai tizedet fizetett. Régi temploma a 14. század második felében épült.
Egy ideig a Jakcsi család birtokolta, aztán 1524-ben Dobó Ferencet iktatták be itteni birtokaiba. 1530-ban a kovászói Mathuznai család szerzett itt telket. 1634-ben Perényi Gábornak és nejének, Salgai Katának voltak itt birtokai. 1541-ben Büdy Mihály jutott birtokhoz a faluban. 1651-ben Lónyay Zsigmond jutott itteni telkekhez.
A falut 1567-ben a tatárok rombolták le. 1593-ban a község teljes egészében áttért a református hitre. 1657-ben a lengyelek pusztították el.
A 17. századtól a Ráthonyiak és a gróf Károlyi család tagjai a földbirtokosai. A település egykori nagyobb birtokosai voltak a Kusalyi Jakcs család, Szilágyi Erzsébet, a Ruszkai, Dobó, Székely, Perényi, Matucsinai, Bélaváry, Rátonyi, Makkay, Vásárhelyi és Pogány családok. A falu határában van a hagyomány szerint a zászlóbontás helye, ahol Rákóczi kurucai gyülekeztek.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BENE. Benya. Magyar falu Bereg Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai többnyire reformátusok, fekszik Beregtöl fél mértföldnyire, határja néha megkivánnya a’ trágyázást, szőlei jó borokat teremnek, és Vári, ’s Beregszáz Mező Városokhoz közel lévén vagyonnyaikat eladhattyák, legelője, és fája úgy épűletre, mint tűzre elég, meglehetős kő bányája is van, a’ hol kézi munkával pénzt kereshetnek lakosai, első Osztálybéli.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bene, magyar falu, Bereg vgyében, a Borsova mellet, ut. p. Beregszászhoz 1 1/4 mfdnyire: 60 r. kath., 324 ref., 13 g. kath., 10 zsidó lak. Ref. szentegyház. Szántóföldei szorgalmatos mivelés mellett gazdagon fizetnek; szőlőhegye igen jó bort terem; fája, legelője elég; kőbányája hires malomköveket szolgáltat. F. u. gr. Károlyi, Pogány, Rátonyi, Mezeránszky, Vásárhelyi, Gerzon.”
A trianoni békéig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Ukrajna
é. sz. 48° 09′ 59″, k. h. 22° 45′ 25″48.166389°N 22.756944°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 59″, k. h. 22° 45′ 25″48.166389°N 22.756944°E
