Csepe
| Csepe (Чепа) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja (1946. január 22. – ) | ||
| Járás |
| ||
| Község | Tiszapéterfalva község | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1320 | ||
| Irányítószám | 90361 | ||
| Körzethívószám | +380 03143 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1943 fő (2001) | ||
| Magyar lakosság | 1110 | ||
| Népsűrűség | 0,44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 127 m | ||
| Terület | 4426 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 04′ 09″, k. h. 23° 01′ 06″48.069167°N 23.018333°EKoordináták: é. sz. 48° 04′ 09″, k. h. 23° 01′ 06″48.069167°N 23.018333°E | |||
 Csepe
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csepe témájú médiaállományokat. | |||
Csepe (ukránul Чепа (Csepa / Chepa)): falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Fekvése
Nagyszőlőstől 15 km-re délre a Tisza és a Fekete-víz között fekszik, Csomafalva és Tiszahetény tartozik hozzá.
Nevének eredete
Neve a magyar Csépán személynévből származik.
Története
1320-ban Theluk néven említette először oklevél, majd 1393-ban Chepe néven említették.
1320-ban az Ákos nemzetséghez tartozó Péter és Máté birtokaként említették, később Thyba fia Miklós kapta meg adományként, majd a Csepy család birtoka lett. A Reformáció idején a település magyar lakói reformátusok lettek.
1480 körül épült református temploma van, 1697-től a reformátusoké, többször átalakították és felújították.
A faluban áll a Fogarassy család udvarháza is, mely az 1990-es évek végén már felújításra szorult.
1910-ben 965, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott. Az első világháborút követően a községet a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938-tól ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Ma 1902 lakosából 1803 (95%) a magyar.
Nevezetességek
- Református temploma - a 15. században épült gótikus stílusban, azonban a feltételezések szerint a templom a 13. századi. A reformátusok 1697-től használják. Az épületet az idők sprán többször is átalakították, javították.
A templom mai formájában egyhajós, torony nélküli épület. Apszisa, mely a hajóval azonos magasságú, de keskenyebb; a nyolcszög három oldalával zárul, és a hajót és az apszist is lépcsőzetes támpillérek erősítik. A hajó déli oldalán és az apszison csúcsíves záródású ablakok vannak, melyek kőrácsai karéjmintásak és halhójag motivumokkal díszítettek. Az épületnek egyetlen bejárata van a nyugati oldalon, melyet csúcsíves, pálcatagozatos keret szegélyez.
A templom belsejében a hajó síkmennyezetű, az apszist csillagboltozat fedi, és gótikus ülőfülkéje van.
A templom felszerelési tárgyai közül említést érdemel az 1714-ből szármszó kehely.
A templom mellett álló valószínűleg 19. századi harangtorony egyszerű kiképzésű épület.
Források
- Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) ISBN 963 243 7241
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
