Az Amoebidae az Amoebozoa egyik – a Tubulinea többi kládjához hasonlóan – több, szemcsés endoplazmájú, alálláb nélküli, változó hosszú hengeres állábat alkotó csupasz amőbákból álló kládja, Mozgása során egy álláb domináns, a többi a sejttest átáramlásával eltűnik. Egyes fajai „sétáló” mozgást végeznek, ahol végtagokként működnek viszonylag állandó állábai.
Legismertebb nemzetségei az Amoeba és a Chaos, melyeket a többi nemzetségtől longitudinális kiemelkedései különböztetnek meg. Legismertebb faja az Amoeba proteus, melyet gyakran használnak az amőboid mozgás bemutatására.
Egyes fajai szabadon lebeghetnek sugárzó állábakkal. Héj nélküli amőbaklád csőszerű, hengeres állábakkal, mozgóállapot-váltakozás, adhéziós farokszerkezet nélkül. Szmirnov és Brown 2004-ben az Amoebidae sejtburkát fonalas glikokalixként írták le.
A Malpighamoebasáskák, méhek Malpighi-csöveit fertőzi, gátolva folyadékszekréciós és glikoprotein-ártalmatlanító funkciójukat. Az Amoeba és a Chaos nemzetségek szabadon élő citotróf fajokból állnak.
Csak trofozoitaként ismert. Nem szaporodik ivarosan, azonban például az Amoeba proteusnál 500 kromoszómát figyeltek meg Parfrey et al., ennek oka feltehetően poliploiditás, de a pontos kromoszómaszám és a ploiditás szintje nem ismert. Ismert azonban, hogy a kromoszómaszáma mitózis nélküli depoliploidizációval történik. A sejtciklusinterfázisa során akár 2,9-szeres különbség is lehet a DNS-tartalomban.
Az Amoebidae tartalmazta a legnagyobb feltételezett genomú eukariótát, az Amoeba dubiát, melynek genomját Friz 1968-ban 670 Gbp-ként írta le, és az A. proteushoz hasonló módszerrel állíthat elő sok DNS-t. Ennek mai neve Polychaos dubium.
Jelentőség
Mivel az Arcellinida ivaros szaporodásra képes, míg az Amoebidae ivartalan, Lahr et al. 2011-ben a kládot az ivarosság/ivartalanság jelei kereséséhez ideális csoportként írták le.
↑Ehrenberg CG (1832). Organisation, Systematik und geographisches Verhältniss der Infusionsthierchen: Zwei Vorträge, in der Akademie der Wissenschaften zu Berlin gehalten in den Jahren 1828 und 1830. Druckerei der Königlichen Akademie der Wissenschaften. 59.o.
12Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). "Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes". J Eukaryot Microbiol. 66 (1): 4–119. doi:10.1111/jeu.12691. PMC6492006. PMID30257078.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
↑"Amöbenruhr, Malpighamoebiose"(PDF) (német nyelven). Österreichische Agentur für Gesundheit und Ernährungssicherheit GmbH, Institut für Saat und Pflanzgut, Pflanzenschutzdienst und Bienen Abteilung Bienenkunde und Bienenschutz. 2014. november. 2018. december 16. dátummal az eredeti(PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. december 17.