Amoebidiidae

Amoebidiidae
Amoebidium parasiticum
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Holozoa
Osztály: Ichthyosporea
Rend: Ichthyophonida
Család: Amoebidiidae
Lichtenstein 1917 ex Kirk, Canon & David 2001
Nemzetségek

Az Amoebidiidae az Ichthyophonida egysejtűekből álló családja, melyet korábban a Zygomycota Trichomycetes osztályába soroltak, de molekuláris filogenetikai elemzések alapján a család a Mesomycetozoea (= Ichthyosporea) tagja. Eredeti neve Amoebidiaceae, e néven az Amoebidiales gombarend egytlen családja volt 2 nemzetséggel (Amoebidium, Paramoebidium). Azonban az Amoebidiidae jelenleg csak az Amoebidium nemzetséget tartalmazza, a Paramoebidium pedig a Paramoebidiidae egyetlen tagja. Az Amoebidium-fajok édesvízi ízeltlábúak, például árvaszúnyogok és vízibolhák (Daphnia) obligát szimbiontái. Azonban mivel a gazda külső vázához csatlakoznak, és axén kultúrában nőnek, legalább egy részük fakultatív szimbionta lehet.

Etimológia

Az Amoeb- prefixum az Amoebidium életciklusa során keletkező amőboid sejtekre utal.

Leírás

Mivel egynemzetségű a család, leírása az Amoebidium nemzetségével azonos. Ennek fajai szivar vagy cső alakúak vegetatív növekedéskor (thallus) és különböző édesvízi ízeltlábú gazdák (rákok vagy rovarok) külső vázához kapcsolódnak általuk szekretált ragasztószerű bazális rögzítőanyaggal. A thallusok könocitásak (sejtjük nem bomlik fel), színtelenek és nem ágaznak el. Ivaros szaporodás nem ismert, az ivartalan kétféleképp történhet: a teljes sejt megnyúlt, egymagvú spórákká (sporangiospóra, endospóra) osztódik, a sejtfal pedig szétválik, felszabadítva a spórákat, vagy az egész sejttartalom csepp alakú mozgó amőboid sejtekké osztódik, melyek rövid ideig mozognak, majd cisztát és spórákat képeznek (cisztospóra) A családban 5 ismert faj van.

Az Amoebidium parasiticum gyakran megtalálható tengeri gerinctelenek utóbelén vagy utóbelében.

Genomika

Mitokondriális

Az A. parasiticum FeFe-hidrogenázzal rendelkezik, mitokondriális genomja alapján képes lehet citokróm c-dependens sejtlégzést végezni.

Mitokondriális genomja több változó méretű (300–8300 bp) és típusú kromoszómából áll, összesen 44 különböző gént és több mint 100 kódoló régiót, például több génmásolatot és -töredéket is tartalmaz.

Taxonómiai és filogenetikai történet

Az Amoebidium és a Paramoebidium Trichomycetesbe sorolása hamar kérdésesnek bizonyult amőboid sejtjei miatt, melyek nem voltak megtalálhatók a gombákban. Későbbi tanulmányok nem találtak kitint a sejtfalukban, még kétségesebbé téve a gombákkal való rokonságot. Azonban morfológiájuk (vagyis a szőrszálszerű növekedési forma rögzítő anyaggal), a spóratermelés és az ízeltlábúak emésztőrendszerében való életmód elég volt a Trichomycetesbe soroláshoz, míg további bizonyítékok elhelyezésüket pontosíthatták.

2000-ben két független tanulmány molekuláris filogenetikával igazolta, hogy az Amoebidium parasiticum az állatokhoz hasonló Ichthyosporeának (akkori nevén DRIP) közelebbi rokona, mint a Trichomycetes. 2005-ben Cafaro rDNS-szekvenciaadatokat szerzett egy azonosítatlan Paramoebidium-fajról, és azt az Amoebidium testvéreként helyezte el. Így az Amoebidiaceae új neve Amoebidiidae lett a gombákon kívüli és a később Mesomycetozoeának nevezett kládon belüli helye miatt. Cafaro elemzései az Amoebidium és a Paramoebidium közt monofiletikus kapcsolatot mutatott, de az adatok taxonmintái korlátozottak voltak – a két nemzetségből egy-egy megfelelő szekvencia származott.

Egy 2017-es molekuláris filogenetikai elemzés az Ichthyophonidán belül, jelentős taxon- és génmintavétellel az Amoebidium és a Paramoebidium együttesének polifíliáját mutatta ki. Bár az adatokon végzett topológiai vizsgálat és Shimodaira–Hasegawa vizsgálata nem cáfolta, hogy ezek testvércsoportok, elég molekuláris, fiziológiai és ökológiai különbség volt a nemzetségek önálló családokba sorolását. Például az Amoebidium-fajok a gazdára gyakran kívül csatlakoznak, míg a Paramoebidium az emésztőrendszerben él, és ultraszerkezeti elemzések az A. parasiticum és a Paramoebidium curvum spóravégei pórusai elrendezésében jelentős különbséget találtak.

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 5 Lichtwardt RW, Cafaro MJ, White MM (2001). The Trichomycetes: Fungal Associates of Arthropods. Department of Ecology & Evolutionary Biology, University of Kansas. Hozzáférés: 2024. július 5. {{cite book}}: |archive-url= requires |archive-date= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  2. 1 2 Benny GL, O'Donnell K (2000). "Amoebidium parasiticum is a protozoan, not a Trichomycete". Mycologia. 92: 1133–1137.
  3. 1 2 Ustinova I, Krienitz L, Huss VAR (2000). "Hyaloraphidium curvatum is not a green alga, but a lower fungus; Amoebidium parasiticum is not a fungus, but a member of the DRIPS". Protist. 151: 253–262.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  4. 1 2 3 Cafaro M (2005). "Eccrinales (Trichomycetes) are not fungi, but a clade of protists at the early divergence of animals and fungi". Molecular Phylogenetics and Evolution. 35: 21–34.
  5. 1 2 Mendoza L, Taylor JW, Ajello L (2002). "The class mesomycetozoea: a heterogeneous group of microorganisms at the animal-fungal boundary". Annu Rev Microbiol. 56: 315–344. doi:10.1146/annurev.micro.56.012302.160950. {{cite journal}}: Text "10.1146/annurev.micro.56.012302.160950]]" ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  6. ↑ Cavalier-Smith T (1998). Coombs GH, Vickerman K, Sleigh MA, Warren A (ed.). "Evolutionary relationships among protozoa". London: Kluwer: 375–407. {{cite journal}}: |chapter= ignored (súgó); Cite journal requires |journal= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerkesztőfelsorolás (link)
  7. 1 2 Will Karlisle Reeves (2003). "Emendation of the family name Amoebidiaceae (Choanozoa, Mesomycetozoa, Ichthyosporea)". Comparative Parasitology. 70 (1): 78–79. doi:10.1654/1525-2647(2003)070[0078:EOTFNA]2.0.CO;2.
  8. 1 2 3 Reynolds NK, Smith ME, Tretter ED, Gause J, Heeney D, Cafaro MJ, Smith JF, Novak SJ, Bourland WA, White MM (2017. február 20.). "Resolving relationships at the animal-fungal divergence: A molecular phylogenetic study of the protist trichomycetes (Ichthyosporea, Eccrinida)". Molecular Phylogenetics and Evolution in press. doi:10.1016/j.ympev.2017.02.007.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: date és year (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  9. 1 2 Lichtwardt RW (2001). "Trichomycetes: fungi in relationship with insects and other arthropods". In Seckbach J (ed.). Symbiosis. Hollandia: Kluwer Academic Publishers. 515–588. o.
  10. 1 2 Lichtenstein JL (1917). "Sur un Amoebidium à commensalisme interne du rectum des larves d'Anax imperator Leach: Amoebidium fasciculatum n. sp". Archives de Zoologie Expérimentale et Générale. 56: 49–62.
  11. ↑ "Amoebidium". {{cite web}}: |chapter= ignored (súgó)
  12. ↑ "Amoebidium". {{cite web}}: |chapter= ignored (súgó)
  13. 1 2 Whisler HC (1963). "Observations on some new and unusual enterophilous phycomycetes". Canadian Journal of Botany. 41 (6): 887–900.
  14. 1 2 Ginger ML, Fritz-Laylin LK, Fulton C, Cande WZ, Dawson SC (2010. október 30.). "Intermediary metabolism in protists: a sequence-based view of facultative anaerobic metabolism in evolutionarily diverse eukaryotes". Protist. 161 (5): 642–671. doi:10.1016/j.protis.2010.09.001. PMC 3021972. PMID 21036663.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  15. ↑ Burger G, Forget L, Zhu Y, Gray MW, Lang BF (2003. február 4.). "Unique mitochondrial genome architecture in unicellular relatives of animals". Proc Natl Acad Sci U S A. 100 (3): 892–897. doi:10.1073/pnas.0336115100. PMC 298697. PMID 12552117.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  16. ↑ Léger L, Duboscq O (1929). "L'évolution des Paramoebidium, nouveau genre d'Eccrinides, parasite des larves aquatiques d'Insectes". Comptes Rendus Hebdomadaires des Séances de l'Académie des Sciences Paris. 189: 75–77.
  17. ↑ Cienkowski L (1861). "Ueber parasitische Schläuche auf Crustaceen und einigen Insektenlarven (Amoebidium parasiticum m.)". Botanische Zeitung. 19: 169–174.
  18. ↑ Trotter MJ, Whisler HC (1965). "Chemical composition of the cell wall of Amoebidium parasiticum". Canadian Journal of Botany. 43: 869–876.
  19. ↑ Moss ST (1979). "Commensalism of Trichomycetes". In Batra LR (ed.). Insect-Fungus Symbiosis Nutrition, Mutualism, and Commensalism. Montclair: Allanheld, Osmun & Co. 175–227. o.
  20. ↑ Ragan MA, Goggin CL, Cawthorn RJ; et al. (1996. október 15.). "A novel clade of protistan parasites near the animal-fungal divergence". Proc Natl Acad Sci U S A. 93 (21): 11907–11912. doi:10.1073/pnas.93.21.11907. PMC 38157. {{cite journal}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  21. ↑ Shimodaira H (2002). "An approximately unbiased test of phylogenetic tree selection". Syst Biol. 51: 492–508.
  22. ↑ Shimodaira H, Hasegawa M (1999). "Multiple Comparisons of Log-Likelihoods with Applications to Phylogenetic Inference". Mol Biol Evol. 16: 1114–1116.
  23. ↑ Dang S-N, Lichtwardt RW (1979). "Fine Structure of Paramoebidium (Trichomycetes) and a new species with virus-like particles". Am J Bot. 66: 1093–1104.

Fordítás