Budapest Sportcsarnok

Budapest Sportcsarnok (BS)
Adatok
ElhelyezkedésMagyarország Budapest, Magyarország

Építés éve1978–1981
Megnyitás ideje1982. február 12.
Lebontás éve2000

Felületparketta
Befogadóképesség12 500
Tulajdoni viszonyok
TulajdonosMagyar Állam
KezelőNépstadion és Intézményei (NSI)
Az építkezés adatai
ÉpítészKiss István (KÖZTI)
Kivitelezők31. számú ÁÉV (generál)
Költség1,7 milliárd forint (1977)
Elhelyezkedése
Budapest Sportcsarnok (Budapest)
Budapest Sportcsarnok
Budapest Sportcsarnok
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 07″, k. h. 19° 06′ 19″47.501942°N 19.105392°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 07″, k. h. 19° 06′ 19″47.501942°N 19.105392°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest Sportcsarnok témájú médiaállományokat.

A Budapest Sportcsarnok Magyarország legnagyobb fedett sportcsarnoka volt, 1982-ben nyitották meg. Tervezője Kiss István Ybl Miklós-díjas építész volt. A Hungária körút és a Kerepesi út kereszteződésénél, a Népstadion szomszédságában állt. A 17 évig fennálló sportlétesítmény 1999-ben három óra alatt teljesen leégett. Helyreállítása a Műegyetem szakértői szerint lehetséges lett volna.

Előzmények

Már az 1940-es években, a Nemzeti Sportcsarnok építésekor, annak közvetlen közelében kijelölték egy nagy befogadóképességű sportcsarnok helyét. Az ötletet akkor tettek nem követték, közel 20 év telt el, hogy egy új csarnok tervei kézzelfoghatóvá váljanak.

Az 1960-as évek elején az Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) a Középülettervező Vállalattal (KÖZTI) készítette el egy 15 000 néző befogadására alkalmas sportcsarnok tanulmányterveit. Újabb évek teltek el, mire a tanulmányt kiviteli tervek követték. Az MTST ezúttal egy 12 000-es csarnok terveit készítette el Gulyás Zoltán Ybl Miklós-díjas építésszel.

Az újabb tervek kivitelezésére azonban nem került sor. Egyrészt az akkori árakon 350 millió forintra becsült költségek fedezete nem állt rendelkezésre, másrészt a magyar építőipar nem volt felkészült egy 120 m fesztávolságú tetőszerkezet kivitelézésre.

A megvalósítás

Az egyre fokozódó igények miatt nem kerülhetett le a napirendről egy nagy sportcsarnok felépítése. A mérnökök több külföldi nagyméretű csarnok tetőszerkezetét tanulmányozták, köztük a leningrádi Jubileumi Sportcsarnokét is, amely a későbbi BS mintája lett. Így a kiviteli nehézségek leküzdésében (tetőszerkezeti elemek és különleges berendezések legyártásában) szovjet segítséget vettek igénybe.

Az anyagi problémák megoldására a fővárosi üzemek a Magyar Szocialista Munkáspárt „sugallatára” több mint 500 millió forintot fizettek be a nyereségük terhére, majd az építkezés során, társadalmi munkában körülbelül 20 000 fő, közel 113 000 órát dolgozott a kivitelezésben. Az építést kiemelt állami beruházásként végül 1724 millió forintos költségvetéssel hagyták jóvá. A Kerepesi úton az Ifjúság útjai kereszteződésnél a Hotel Stadion (ma Danubius Hotel Arena), a Hungária körúti csomópontnál pedig a Népstadion autóbusz-pályaudvar is a komplexum részeként épült meg.

Puskás Öcsi dedikál a BS-ben, Déri János társaságában (1982)

A kivitelezés mérföldkövei

Paraméterek

Férőhely

Méretek

Az épület szintjei

Sportesemények

1982
1983
1984
1988
1990

A Budapest Sportcsarnokban elért atlétikai világrekordok

Zenei események

1982
1983
1984
1985
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999

Az első tűzeset: 1984

1984. január 21-én tűz keletkezett a Budapest Sportcsarnok árkádja alatt, amely átterjedt az épület alagsorának néhány helyiségére. A nagy erőkkel a helyszínre érkező tűzoltóegységek a tüzet rövid időn belül eloltották. A kár több millió forint volt.

A BS leégése: 1999

1999. december 15-én hajnali 5 óra 7 perckor a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság hírközpontja négy gépjármű fecskendő, egy magasból mentő és a Tűzoltási Csoport riasztását rendelte el, mivel tüzet jeleztek a sportcsarnokból. Az intenzív tűzre utaló további jelzések miatt a hírközpont a III-as fokozatnak megfelelően további hat gépjárművet riasztott, összesen mintegy ötven tűzoltóval. Az épületben tartózkodó tizenhat főnyi személyzetet sikerült kimenteni.

Az akkori cikkek szerint a tüzet a küzdőtéren rendezett karácsonyi vásárban égve felejtett gyertya okozta. Pár hónappal a vizsgálat után azonban Sárik Attila, a Fővárosi Főügyészség akkori osztályvezető ügyésze elmondta, hogy a bizonyítási eljárás nem támasztotta alá azt a gyanút, hogy a sportcsarnokban árusító férfi égve felejtette volna a gyertyát, és így ő lenne a felelőse a tavaly december 15-én keletkezett tűzvésznek.

A lángokat a tűzoltók több órás küzdelemben tudták megfékezni. Az építészeti védelem alatt álló épület szerkezete a tűz során olyan sérüléseket szenvedett el, hogy az újjáépítése nem volt lehetséges. A kárt tízmilliárd forint felettire becsülték.

A romjait 2001-ben bontották el.

A bontás során keletkezett építési hulladékot Rákosrendező vasútállomás végponti váltókörzete és a körvasút Angyalföldi elágazása között helyezték, majd terítették el. 2025-ben került ismét a közfigyelem középpontjába, amikor a Mini-Dubaj projekt lefújása után a kormány és a főváros vitába keveredett az elszállítás felelősségéről.

A Budapest Sportcsarnok helyén 2003-ban adták át akkori nevén a Budapest Sportarénát.

Jegyzetek

  1. ↑ 17 évig épült, 3 óra alatt égett rommá – 20 éve történt a Budapest Sportcsarnok katasztrófája Archiválva 2019. december 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, szeretlekmagyarorszag.hu
  2. ↑ Papp Dezső (2025). "Ilyen volt az elfeledett zuglói Postatelep" (PDF). Zuglói Lapok. 35. (2.): 17. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  3. ↑ Négyezer néző a Budapest Sportcsarnokban. Atlétika, XXXVI. évf. 3. sz. (1992. március) 9. o.
  4. ↑ https://nemzetiarchivum.hu/photobank/item/MTI-FOTO-aWtBNS9KMTZualZMcGFaSlMxd3FQUT09
  5. ↑ Somogyi 1984
  6. ↑ "Megszüntették az eljárást a BS-tűz okozásával gyanúsított gyertyaárus ellen". Origo. 2000. szeptember 13. Hozzáférés: 2024. december 20.
  7. ↑ Docplayer
  8. ↑ http://www.transagent.hu/ta/hu/korabbi-projektek.php
  9. ↑ Karácsony szerint Rákosrendező legnagyobb szemétkupaca a Budapest Sportcsarnok bontási törmeléke
  10. ↑ Karácsony Gergely posztja

Források

További információk