| Meggyeskovácsi | |||
| Rábakovácsi római katolikus temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Vas | ||
| Járás | Sárvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kondora Tihamér (független) | ||
| Irányítószám | 9757 | ||
| Körzethívószám | 95 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 707 fő (2026. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 28,69 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 24,64 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Meggyeskovácsi weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Meggyeskovácsi témájú médiaállományokat. | |||
Meggyeskovácsi község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
A Rába völgyében, annak bal parti oldalán fekszik. Sokáig két különálló község volt, melyek közül Balozsameggyes fekszik délebbre, Rábakovácsi pedig jó 2-3 kilométerrel északabbra.
A szomszéd települések: észak felől Ikervár, kelet felől Bejcgyertyános, délkelet felől Egervölgy, dél felől Rum, nyugat felől Csempeszkopács, északnyugat felől pedig Pecöl és Megyehíd.
Mindkét településrészén végighúzódik, nagyjából dél-északi irányban a 8-as főút rábahídvégi szakaszától Sárvárig vezető 8701-es út, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. A nyugati szomszédságában fekvő településekkel a 8442-es út köti össze, határszélét délnyugaton, egy rövid szakaszon érinti még a 87-es főút is.
Vasútvonal nem érinti.
A község két szomszédos község, Balozsameggyes és Rábakovácsi egyesítéséből született 1970. július 1-jén, Balozsamegyes 1889-ben Balozsa és Megyes egyesítésével keletkezett, nevének Balozsameggyes alakját 1903-ban kapta.
A településen 2007. október 7-én időközi polgármester-választást kellett tartani, az előző polgármester halála miatt.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 659 | 673 | 685 | 719 | 716 | 720 | 718 | 723 | 707 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,2%-a magyarnak, 1,2% németnek, 2% cigánynak mondta magát (19,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,7%, református 1,4%, evangélikus 1,2%, felekezet nélküli 4,8% (34,3% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 1,4% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,1% szlovénnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,3% volt római katolikus, 2% református, 1,8% evangélikus, 2,2% egyéb keresztény, 2% egyéb katolikus, 9,1% felekezeten kívüli (33,1% nem válaszolt).