Olaszfa

Olaszfa
Olaszkai római katolikus templom
Olaszkai római katolikus templom
Olaszfa címere
Olaszfa címere
Olaszfa zászlaja
Olaszfa zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásVasvári
Jogállásközség
PolgármesterFekete Róbert (független)
JegyzőPásztor Andrea
Irányítószám9824
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség410 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség22,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 00′ 43″, k. h. 16° 53′ 00″47.011850°N 16.883400°EKoordináták: é. sz. 47° 00′ 43″, k. h. 16° 53′ 00″47.011850°N 16.883400°E
Olaszfa (Vas megye)
Olaszfa
Olaszfa
Pozíció Vas megye térképén
Olaszfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Olaszfa témájú médiaállományokat.

Olaszfa község Vas megyében, a Vasvári járásban a Felső-Kemeneshát területén.

Fekvése

Vas megye déli széle közelében fekszik, néhány kilométerre Zala megye határától. Közigazgatási területének szélén elhalad a 7383-as út, de belterületi részeit tekintve Olaszfa zsáktelepülés, mivel közúton csak azon a 73 252-es számú mellékúton érhető el, amely Pácsony és Oszkó között ágazik ki ebből az említett útból, keleti irányban.

Története

A mai település 1941-ben jött létre két község, Kozmafa és Olaszka egyesítéséből, Kozmaolaszka néven. Mai nevét 1942-ben kapta.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Maráczy János (FKgP-KDNP)
  • 1994–1998: Maráczy János (független)
  • 1998–2002: Landor Gyula (független)
  • 2002–2006: Landor Gyula (független)
  • 2006–2010: Landor Gyula (független)
  • 2010–2014: Landor Gyula (független)
  • 2014–2019: Landor Gyula (független)
  • 2019–2024: Fekete Róbert (független)
  • 2024– : Fekete Róbert (független)

A településen működő civil szervezetek

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
383
372
370
359
392
389
385
408
410
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,7%-a magyarnak, 7,6% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,3%, református 7,6%, görögkatolikus 0,5%, felekezet nélküli 2% (9,8% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 94,1%-a vallotta magát magyarnak, 4,8% cigánynak, 1% németnek, 0,5% románnak, 0,3% szlovénnek, 0,3% lengyelnek, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,8% volt római katolikus, 4,6% református, 2,3% egyéb keresztény, 7,9% felekezeten kívüli (30,4% nem válaszolt).

Látnivalók