Fekvése
A Kisalföld legdélibb csücskében, Vas vármegye keleti szélén, a Kemenesalján, a Ság és a Somló hegyek között fekszik, Celldömölktől, a legközelebbi várostól 10 kilométerre délre. Északi szomszédjával, Nemeskocs községgel közigazgatási egységet alkot.
Az öntésiszappal fedett pannon kori rétegek nem rejtenek számottevő ásványkincset, a megyehatár túloldalán fekvő szomszédos községekben is csak kavicsot bányásznak.
A Marcal folyó medencéjében elterülő kis falu éghajlatát nagymértékben meghatározza a víz és a hegyek közelsége: mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves, a napsütéses órák száma évi 1950–2000 között mozog, az évi átlagos hőmérséklet pedig 10 °C. Az átlagosan 700 mm évi csapadék többletet jelent a vízmérlegben, ezt mutatja a sok vizenyős rét és belvízcsatorna is. A falu határában a lápos réti talajok jellemzőek.
A megyeszékhely, Szombathely 60 kilométerre van Bobától; a település és a környező községek életében a legközelebbi város, a 10 kilométerre levő Celldömölk tölt be meghatározó szerepet.
Története
Az ásatások során előkerült leletek azt mutatják, hogy a jelenlegi falu területén már a kora vaskorban (i. e. 500 körül) is éltek módos emberek. A Kismezőnél feltárt tumulusban 3 db 30 centiméteres vaslándzsát és cserépedényeket is találtak. Ezek jelenleg a Székesfehérvári Múzeumban tekinthetők meg a Lázár Gyűjtemény darabjaiként. A rómaiak jelenlétét a régészeti ásatások során római kori sírokból előkerült edények, ékszerek és illatszeres üvegek igazolják.
A mai község eredete a 13. századig nyúlik vissza. Ekkor a bobai és nemeskocsi régi temetők helyén már létezett „Vadasüllés” (a későbbi Bucsfa).
A hagyomány szerint IV. Béla ajándékozta a területet egy Babay nevű vitéznek hősies tetteiért. Az ő nevéhez fűződik a község keletkezése, az ő leszármazottjai között emlegetnek ma is több élő családot: Bobai, Győrffy, Lórántffy, Porkoláb. Az ősi birtokon 1407-ben osztozott a Bobay család, mely 1418-ban Zsigmond királytól kapott nemesi oklevelet .
1563-ban új adományként kapta a községet a Móritz család. 1849-ben a Porkoláb nevet felvett ágazatból nemes Babai Porkoláb Pál visszakapta Boba egyes részeit.
A falubeli családok között tizenhat család rendelkezett nagyobb vagyonnal, a lakosság zöme azonban szegény volt. A község népességének alakulásáról 1785-től találhatók statisztikai adatok. Ezek azt mutatják, hogy a lakosok száma egy ideig alig változott, de az 1830-as évektől jelentősen emelkedett. Ezt a tendenciát az sem szakította meg, hogy az 1849-es kolerajárványban Bobán is sokan meghaltak. Később egy ideig stagnált a lakosság száma, de 1920-ban ismét gyors növekedésnek indult.
A falu első okleveles említése 1211-ből maradt fenn. Neve már akkor is Boba volt, de később más neveken is szerepelt a fennmaradt írásokban:
A régi időkből fennmaradt néhány sértetlen levél is; ezeket a falu lakosai őrizik az utókor számára, de néhány van belőlük a falumúzeumban is.
Népesség
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 0,2% németnek, 0,1% cigánynak, 0,1% románnak mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,7%, református 5,4%, evangélikus 27,2%, felekezet nélküli 6% (21,8% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% németnek, 0,1% cigánynak, 0,1% románnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,1% volt római katolikus, 25,9% evangélikus, 5,7% református, 0,4% egyéb keresztény, 1,9% egyéb katolikus, 4,4% felekezeten kívüli (27,6% nem válaszolt).
Magyarország
é. sz. 47° 10′ 54″, k. h. 17° 11′ 18″47.181769°N 17.188200°EKoordináták: é. sz. 47° 10′ 54″, k. h. 17° 11′ 18″47.181769°N 17.188200°E
