Bucsu

Bucsu
Műemlék római katolikus templom
Bucsu címere Bucsu zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Vas
Járás	Szombathelyi
Jogállás	község
Polgármester	Gál Sándor (független)
Irányítószám	9792
Körzethívószám	94
Népesség
Teljes népesség	628 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	34,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	16,54 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 15′ 54″, k. h. 16° 29′ 42″47.265061111111, 16.49491111111147.265061°N 16.494911°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 54″, k. h. 16° 29′ 42″47.265061111111, 16.49491111111147.265061°N 16.494911°E
Bucsu Pozíció Vas megye térképén
Bucsu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bucsu témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Bucsu (németül: Butsching) község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Fekvése

Szombathelytől mintegy 10 kilométerre nyugatra, az Arany-patak két oldalán, közvetlenül az osztrák határ mellett fekszik.

A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Bozsok, északkelet felől Perenye, kelet felől Gencsapáti, délkelet felől Torony, dél felől Dozmat, délnyugat felől pedig Narda. Közigazgatási területe kelet-délkeleti irányból egy rövid szakaszon Szombathely határszélével (Szünösemajor külterületi városrésszel) is érintkezik. Nyugat és északnyugat felől a két legközelebbi település Ausztria területén Csajta (Schachendorf) és Rohonc (Rechnitz).

Nevének eredete

Neve a magyar Bulcsú személynévből ered. Valószínűleg Bulcsú harka nevét viseli, akinek nyári szállásterülete lehetett.

Története

Fennmaradt írásban 1236-ban szerepel először, Bulchu néven. Határában római vízvezeték húzódik, mely a Kőszegi-hegységből Bozsokról és Rohoncról szállította a vizet a közeli Sabariába. Templomának alapjai 14. századiak. 1433-ban BwlchW, 1485-ben Bwcsw néven szerepel fennmaradt oklevelekben.

Vályi András 18. század végi leírása szerint "BÚCSÚ. Bucsa, Bucsina. Elegyes magyar falu Vas Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, fekszik Szombathelytöl egy, és 3/4. mértföldnyire, Kőszögtöl pedig 281két, és 1/4. mértföldnyire, ’s Vajda Uraságnak kastéllyával díszesíttetik, lakosai katolikusok, határja jó termésű, minden féle vetésekre nézve, ’s javai is külömbfélék; szőleje ugyan nintsen; de vagyonnyainak eladására jó alkalmatossága lévén, első Osztálybéli."

Fényes Elek 19. századi leírása szerint pedig "Bucsu (Butsing), magyar falu, Vas vmegyében, Szombathelyhez 1 mfd. a kőszeghi országutban, 429 kath., 6 evang., 28 zsidó lak., több csinos urilakkal. Róna határa szép buzát terem; erdeje van; szőlőt a rohonczi hegyen tartanak. F. u. Szabó, Szél, Vajda, s más közbirtokosok."

1898-ban Magyarország monográfiájában így írnak róla: "Bucsu csinos, szép fekvésű magyar község 82 házzal és 575 r. kath. és ág. ev. lakossal. A szombathely-pinkafői vasutvonal megállóhelye. Van postája, távirója pedig Rohoncz. A községben több csinos urilak van és pedig Széll Ödöné, mely a régi magyar urilakok mintájára e század elején épült, Szabó Ernő volt szombathelyi polgármesteré, özv. dömötöri Németh Jánosnéé és Szabó Sándoré." 1910-ben 640 lakosa volt.

A település nevezetessége és egyben műemléke a Szent Mihály római katolikus templom. Az Arany-patak menti egyutcás-soros-szalagtelkes szerkezetű falu orsószerűen szélesedő középrészén, két házsor közötti szigeten, a Rohonczi út 8. szám alatt áll a 13. századi plébániatemplom, amelyet 1756-ban még temető övezett. A 17. században az evangélikusok, majd 1673-tól a katolikusok használták. Egyhajós, szentélye a hajónál keskenyebb, félköríves záródású. Tornya a bejárat felett áll, előtte a belépő későbbi toldásként készült. A templombelsőben középkori részletek találhatók. Mai berendezése a 18. századot idézi. A főoltár négyzet keresztmetszetű pillérekkel kialakított, az oszloprenden Nepomuki Szent János, Szent József, Szent Antal a gyermek Jézussal, Loyolai Szent Ignác barokk szobrai állnak. A szószék copf stílusú, a mellékoltár barokk. A templom kutatás nélküli külső tatarozására 1957-ben került sor. Belső festése 1968-ban készült, a padok cseréje ezt követően történt meg. Az új liturgikus tér bútorai, továbbá az örökmécs, a diadalívre szerelt pajzs Dominek György munkája.

1888. december 12-én nyitották meg az egykor a településtől délre fekvő Szombathely–Pinkafő helyiérdekű vasútvonalat. Mivel a vasútépítéshez Rohonc települése jelentősen hozzájárult, a nyomvonal Bucsuhoz is közelebb került. Ez a vasútvonal 1953. március 1-én elvesztette jelentőségét, mivel megszűnt a határátmenet. Magyar szakaszán 1960. január 1-ig azért még napi 5 járat közlekedett, de később felszedték a pályát. (A vasútvonal emlékét ma már csak a volt vasútállomás felújított épülete őrzi.)

A második világháború után megszakadt Bucsu közúti közlekedési kapcsolata Rohonccal és Bozsokkal is. Az 1990-es évek elején a közúti kapcsolat Bozsok felé helyreállt, de Rohonc felé magyar oldalon hiányzik még 300 m hosszú út kiépítése. 1976-ban közúti határátkelőhely nyílt Csajta felé a településtől délnyugatra.

Bucsura a II. világháború után vezették be a villanyt, 1986-ban készült el a vízvezeték, 1993-ban a gázvezeték és 2003-ban a szombathelyi szennyvíztisztítóba vezető szennyvízvezeték.

2005-ben, a 89-es főút településeket tehermentesítő szakaszának megépítésekor 2 felüljáró és egy csomópont is létesült a falu határában, s e beruházás keretében került sor a római kori vízvezeték bemutatására is.

2007-ben, a Schengeni egyezményhez való csatlakozással, a határátkelőhely jelentősége megszűnt.

Közélete

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95%-a magyarnak, 2,4% németnek, 1,4% horvátnak, 0,5% románnak mondta magát (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,8%, református 1,7%, evangélikus 1%, felekezet nélküli 7,3% (10% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 1,2% cigánynak, 1% horvátnak, 0,9% ruszinnak, 0,2-0,2% örménynek, bolgárnak, ukránnak és románnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 60,1% volt római katolikus, 1,2% református, 0,5% evangélikus, 1,5% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 6% felekezeten kívüli (28,7% nem válaszolt).

Nevezetességei

• A 14. századi eredetű, de a 18. században barokk jegyeket kapott Mihály arkangyal római katolikus templom
• A római vízvezeték feltárt maradványa
• Az egykori bucsui vasútállomás felújított épülete
• Széll Ödön urilaka (volt határőrség)
• Szabó Ernő-féle úrilak
• Vashegyi kerékpárút

Híres emberek

Innen származik a Széll család. A falunak Széll-kastélya is van. Bucsu több híres embert is adott az országnak, köztük a bucsui Széll József fiát, Széll Kálmán miniszterelnököt (1843-1915) és unokáját, Széll József belügyminisztert (1880-1956), valamint az ugyancsak bucsui születésű Hertelendy Anna unokáját, Deák Ferencet, "a haza bölcsét".

A település az irodalomban

Bucsu (a szomszédos Bozsokkal és Rohonccal együtt) érintőlegesen említésre kerül Szamos Rudolf Kántor nyomoz című bűnügyi regényében: négy alkalommal is ezen a tájon szökött át az osztrák-magyar határon a legendás nyomozókutya életét bemutató kötet egyik embercsempész szereplője, akit végül a negyedik határsértése után, a vépi vasútállomáson fogtak el.

Jegyzetek

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Bucsu témájú médiaállományokat.

• Régi bucsui képeslap

Kapcsolódó szócikkek