Bank of America

Bank of America
központi épülete, San Francisco
központi épülete, San Francisco
Típus
  • hitelintézet
  • üzleti vállalkozás
  • vállalkozás
  • bank
  • global systemically important bank
Jogelőd
  • NationsBank
  • Bank of America NT&SA
Alapítva1998
SzékhelyCharlotte
AlapítóAmadeo Giannini
Iparág
Tulajdonos
Forma
Termékek
Árbevétel101 887 000 000 $ (2024)
Alkalmazottak száma
  • 209 000 (2017)
  • 204 000 (2018)
  • 213 000 (2023. december 31.)
Anyavállalatanincs
Leányvállalatai
  • Bank of America Merrill Lynch
  • 1st Franklin Financial
  • Incapital
  • Merrill Lynch
  • Endeavour Foundation
  • Seafirst Bank
TőzsdeNew York-i tőzsde
Bank of America (Egyesült Államok)
Bank of America
Bank of America
Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 35° 13′ 24″, ny. h. 80° 50′ 19″35.223333°N 80.838611°WKoordináták: é. sz. 35° 13′ 24″, ny. h. 80° 50′ 19″35.223333°N 80.838611°W
A Bank of America weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bank of America témájú médiaállományokat.

A Bank of America (rövidítve BofA) egy amerikai multinacionális bank és pénzügyi szolgáltató cég, amelynek székhelye az észak-karolinai Charlotte-ban, alközpontjai pedig New Yorkban, Londonban, Hongkongban, Minneapolisban és Torontóban működnek. A Bank of America úgy alakult, hogy a NationsBank 1998-ban felvásárolta a BankAmericát. Ez a második legnagyobb bankintézet az Egyesült Államokban a JP Morgan Chase után. A „nagy négyes” részeként az összes amerikai bankbetét körülbelül 10,73%-át biztosítja, közvetlen versenyben a Citigrouppal, a Wells Fargóval és a JPMorgan Chase-zel. Fő pénzügyi szolgáltatásai a kereskedelmi banki ügyek, a vagyonkezelés és a befektetési banki szolgáltatások köré csoportosulnak.

2008. február 19-én csatlakozott a Dow Jones indexhez.

2014. augusztus 21-én a Bank of America 16,65 milliárd amerikai dollár kártérítésben állapodott meg, amelyet neki kellett fizetnie perek rendezéséhez és a bírságok kifizetéséhez, amely összeg fedezi mind a jelzáloghiteleket, mind a mérgezett és hamis értékpapírokat, egészen a pénzügyi válságig visszamenőleg.

Története

A Bank of Italy

1904. október 17-én Amadeo Giannini megalapította a Bank of Italyt San Franciscóban. Ennek a banknak az ügyfele volt az a sok főként olasz bevándorló, akik akkoriban érkeztek az Egyesült Államokba, mivel a létező amerikai bankok ismételten megtagadták a velük való kapcsolatteremtést.

Az 1906-os San Franciscó-i földrengés során Giannininak sikerült az összes betétet biztonságba helyeznie a Bank épületén kívül, távol a tüzektől. Tekintettel arra, hogy a többi bank irodája megsemmisült, és nem lehetett hozzáférni a trezorokhoz, Giannininak a katasztrófát követő néhány napon belül sikerült a megmentett pénzeszközöket a hitelezés újraindítására fordítania: egy két hordóra fektetett padon kölcsönt adtak azoknak, akik hozzá akartak kezdeni az újjáépítéshez.

Az első San Franciscón kívüli fiók San Joséban nyílt meg.

1919-ben Giannini megalapította a Bank of America and Italyt Olaszországban az 1917-ben Nápolyban alapított Dél-Olaszország Bankja alapján.

A Bank of America

1928-ban Giannini egyesítette bankját az Orra E. Monnette által 1923-ban Los Angelesben alapított Bank of Americával. 1930-ban a Bank of Italyt a Bank of America National Trust and Savings Association'nek nevezték át. Az új bank székhelye San Franciscóban volt, és Giannini meg Monnette közösen irányították. A Banknak 453 fiókja volt Kaliforniában

Kalifornia volt az Egyesült Államok leggyorsabban növekvő állama a második világháború után. Giannini megpróbálta bankhálózatát kiterjeszteni, különösen a nyugati államokban. Ezenkívül a Bank of America a Transamerica Corporation nevű leányvállalatán keresztül lépett be a biztosítási piacra.

Azonban 1953-ban a Clayton Antitrust Act megkövetelte a Bank of America és a Transamerica szétválasztását, az 1956-os Bank Holding Company Act pedig megtiltotta a bankoknak, hogy nem banki befektetést befogadó társaságokat hozzanak létre. Ezen túlmenően a szövetségi bankhatóságok megtiltották a Bank of America számára, hogy az Unió több államában egyidejűleg banki tevékenységet végezzen, így a Kalifornián kívüli államok bankjai beolvadtak a First Interstate Bancorpba, és a BankAmerica Corporation a csoport holdingtársaságaként jött létre.

1958-ban a Jézus Társasága a Bank tőkéjének 51%-át ellenőrizte.

A BankAmericard

A feldolgozandó és rögzítendő tranzakciók nagy volumenével való megbirkózás érdekében a Bank of America jelentős összegeket fektetett be az elektronikus technológiákba, olyannyira, hogy a bankot a General Electric mellett általában a központosított banki műveletek feltalálójaként tartják számon. Az új technológiák különösen lehetővé tették a hitelkártyák közvetlen összekapcsolását egyetlen folyószámlával. 1958-ban a Bank of America elindította a BankAmericardot, amely 1977-ben Visára változtatta a nevét. A kaliforniai bankok konzorciuma elindította a Master Charge-ot (ma MasterCard), hogy versenyezzen vele.

Az információs technológiák hatékonysága lehetővé tette a Bank of America számára, hogy csökkentse költségeit, és ez lehetővé tette számára, hogy a hetvenes évek elején a világ legnagyobb bankjává váljon.

A terjeszkedés Kaliforniából

An expansion into New York City (right).
A Bank of America Tower New Yorkban
A Bank of America Center Houstonban

Az 1967-es Bank Holding Company Actnek köszönhetően a BankAmerica Corp. ismét terjeszkedhetett Kalifornián kívülre is. Az első felvásárlásra 1983-ban került sor, a Seattle -i Seafirst Corp. bevonásával. A Seafirst nehézségekbe ütközött a kőolajszektornak nyújtott hitelek vissza nem fizetése miatt. A BankAmerica továbbra is a Seafirst nevet használta a NationsBankkal való egyesüléséig.

1986-ban és 1987-ben a BankAmerica súlyos veszteségeket könyvelt el a harmadik világbeli országoknak, különösen Latin-Amerikának nyújtott és vissza nem fizetett kölcsönök miatt. Ez meggyengítette, és sebezhetővé tette az ellenséges felvásárlásokkal szemben: ezért különböző kapcsolódó vállalatokat, köztük a Bank of Americát és a Deutsche Banknak eladott Bank of Italytól megvált.

1992-ben a Bank of America felvásárolta a Security Pacific Corporationt; ez volt a bankszektorban eddig végrehajtott legnagyobb művelet.

1994-ben a BankAmerica átvette az irányítást a chicagói Continental Illinois National Bank and Trust Co. felett, amely szövetségi tulajdonba került, miután a Seafirstnek hasonló problémái voltak az olajiparral. Abban az időben egyetlen banknak sem volt elegendő forrása a Continental Illinois átvételére, így a szövetségi kormány körülbelül egy évtizedig irányította azt. Ezzel az egyesüléssel a BankAmerica Corp. finanszírozás tekintetében a legnagyobb amerikai bank lett.

Vásárlás a NationsBank által

1997-ben a Bank of America 1,4 milliárd dollárt kölcsönzött a DE Shaw & Co.-nak, egy nagy fedezeti alapnak, hogy különféle üzleteket kössön a bank számára. A DE Shaw azonban jelentős veszteségeket szenvedett el az 1998-as orosz gazdasági válság után. A NationsBank (1874-ben Commercial National Bank néven született; 1957-ben egyesült az American Trust Co.-val, hogy életet adjon az American Commercial Banknak. 1960-ban vette fel a North Carolina National Bank nevet, majd 1991-ben egy újabb felvásárlást követően, a charlotte-i székhelyű NationsBank), amely 1998 októberében felvásárolta a BankAmericát, ami akkoriban a történelem legnagyobb banki akvizíciója volt: több mint 62 milliárd dollárral.

Bár ez a NationsBank által felvásárolt BankAmerica Corporation, a tranzakció a két cég egyesüléseként épült fel, az új csoport a „zsákmány” nevét vette fel, és nem a „ragadozó”, vagyis a Bank of America nevét, de a csoport székhelye Charlotte-ban marad. A bank továbbra is a 13044-es szövetségi banki engedélyt használja, amelyet 1927. március 1-jén adtak ki Giannini Bank of Italy számára. Az új csoport huszonkét államban van jelen, mintegy 4800 ügynökségből álló hálózattal.

A 2008-as válság

GA Bank of America San Antoniói fiókja

2008-ban a Bank of America megvásárolta a Merrill Lynchet, amely akkoriban a harmadik legnagyobb amerikai kereskedelmi bank volt.

A Bank of America 2009-ben 20 milliárd dollárt kapott a szövetségi kormány Troubled Asset Relief Program (TARP) nevű mentőprogramja keretében, valamint 118 milliárd dolláros garanciát az esetleges veszteségekre. Ez az új „likviditásinjekció” a TARP által 2008 őszén kifizetett 25 milliárdon felül áll. A 2009-es kifizetés az Egyesült Államok kormányával kötött megállapodásának köszönhető, amely megvédi a Bank of Americát a Merrill Lynch adósságaitól.

Jogi ügyek

2010-ben az Egyesült Államok kormánya azzal vádolta meg a Bank of Americát, hogy iskolákat, kórházakat és tucatnyi állami és önkormányzati szervezetet csapott be helytelen magatartással és illegális tevékenységekkel, beleértve az önkormányzati kötvények eladásából származó bevételek befektetését. Ennek eredményeként a bank beleegyezett abba, hogy 137,7 millió dollárt, ebből 25 millió dollár bevételi szolgáltatást és 4,5 millió dollárt a főügyész ajánlatára fizet az érdekelt szervezeteknek a díjak rendezésére.

2010. május 18-án Douglas Campbell, a Bank of America tisztviselője bűnösnek vallotta magát összeesküvésben és számítógépes csalásban.

2011 januárja óta más bankárok és brókerek ellen is vádat emeltek vagy nyomoznak.

2012. október 24-én a manhattani szövetségi ügyész pert indított a Bank of America Corp. ellen, mert több mint egymilliárd dollárt csaltak el ügyfeleiktől mérgezett értékpapírok eladásával.

Jegyzetek

  1. 1 2 3 "media.corporate-ir.net/media_files/IROL/71/71595/BOAML_2019_Proxy.pdf" (PDF).
  2. ↑ "Form 10-K". 2025. február 25.
  3. ↑ "www.sec.gov/Archives/edgar/data/70858/000007085818000009/bac-1231201710xk.htm".
  4. ↑ "www.sec.gov/ix?doc=/Archives/edgar/data/70858/000007085819000012/bac-1231201810xk.htm".
  5. ↑ "Form 10-K". 2024. február 20.
  6. ↑ "Mutui tossici, Bank of America pagherà la multa più alta della storia: 17 miliardi di dollari". 2014. augusztus 21.
  7. ↑ "Bank Of America To Pay $9 Billion To Settle Mortgage Securities Suit" (angol nyelven). 2014. március 27.
  8. ↑ Jeff Horwitz e Michael Virtanen (2014. augusztus 20.). "Bank Of America Reaches Record $17 Billion Settlement With U.S." (angol nyelven).
  9. ↑ "Bank of America to Pay $16.65 Billion in Historic Justice Department Settlement for Financial Fraud Leading up to and During the Financial Crisis" (angol nyelven). 2014. augusztus 21.
  10. ↑ "Bank of America". NNDB. {{cite web}}: Italic or bold markup not allowed in: |publisher= (súgó)
  11. ↑ "Who Made America? – Innovators – A.P. Giannini". PBS.org.
  12. ↑ Nation & World: Ripples from 1906 San Francisco quake felt even today. The Seattle Times (hozzáférés: 2013. augusztus 25.)
  13. ↑ Fradkin, Philip L. (2005). The Great Earthquake and Firestorms of 1906: How San Francisco Nearly Destroyed Itself . 97–99. o. ISBN 978-0-520-23060-6
  14. ↑ Bank of America - Our Heritage: Loans on a Handshake. About.bankofamerica.com (1906. április 16., hozzáférés: 2013. augusztus 25.)
  15. ↑ "Statewide Expansion" pp. 34–38 In: Branch Banking California. Report for the U.S. Federal Reserve System. web version at: PDF version
  16. ↑ Transamerica Corporation, a corporation of Delaware Archiválva 2009. augusztus 30-i dátummal a Wayback Machine-ben., has petitioned this court to review an order of the Board of Governors of the Federal Reserve System entered against it under Section 11 of the Clayton Act, 15 U.S.C.A. § 21, to enforce compliance with Section 7 of the Act, 15 U.S.C.A. § 18.
  17. ↑ "Finanzpolitik: Der Großaktionär". 1958. augusztus 13.
  18. ↑ "The History of Visa". Visa Inc.
  19. ↑ "The Banker".[halott link]
  20. ↑ Mulligan, Thomas S. (1998. október 21.). "BankAmerica's Coulter to Step Down Oct. 30". Los Angeles Times (angol nyelven).
  21. ↑ Petruno, Tom (1998. október 15.). "Surprise BofA Losses Trigger Plunge in Stock". Los Angeles Times (angol nyelven). Hozzáférés: 2013. június 22.
  22. ↑ "Nations Bank Drives $62 Billion Merger: A New BankAmerica: Biggest of U.S. Banks". The New York Times. 1998. április 14. Hozzáférés: 2014. június 5.
  23. ↑ Bank of America Buys Merrill Lynch Creating Unique Financial Services Firm Archiválva 2008. szeptember 15-i dátummal a Wayback Machine-ben., Bank of America, conferenza stampa del 15 settembre 2008.
  24. ↑ "US gives Bank of America 20 billion dollars in capital injection". Breitbart.com. 2009. január 15. 2011. június 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 31.
  25. ↑ Giannone, Joseph A. (2009. február 5.). "U.S. pushed Bank of America to complete Merrill buy: report". Reuters. 2009. február 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. április 29.
  26. ↑ (angolul) Bank of America to pay $137 million in state fraud cases.
  27. ↑ Douglas Campbell, a former Bank of America senior vice president has avoided imprisonment for municipal bond bid rigging
  28. ↑ (angolul) Conspiracy of Banks Rigging States Came With Crash
  29. ↑ U.S. Sues Bank Of America Over Mortgage Loans To Fannie And Freddie

Egyéb projektek

További információkat találhatsz Bank of America témában a Wikipedia testvérprojektjeiben:

Szótári meghatározások a Wikiszótárban
Kézikönyvek a Wikikönyvekben
Idézetek a Wikidézetben
Forrásmunkák a Wikiforrásban
Képek a Commonsban
Hírek a Wikihírekben

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bank of America Corporation című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.