Története
A falut 1264-ben említi először oklevél. Alapítója Botyz comes IV. Bélától kapta adományba a „Chetene” nevű erdőséget és 1279-ben azt kiirtva betelepítette. Később a Máriássy család jobbágyfalva volt. Lakói földműveléssel, bányászattal, szénégetéssel, fenyőolaj és terpentin előállításával, gyógynövények gyűjtésével, halászattal, szövéssel, fazekassággal foglalkoztak. 1794-ben vászonfehérítője épült, téglagyára 1965-ig működött.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BATISZFALVA. Botzdorf. Botisovcze. Tót falu Szepes Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Gerlakfalvától nem meszsze, földes Ura Márjásy Uraság, hajdani földes Ura Gróf Botis vala a’ kinek nevezetét sokáig viselte e’ Helység, ’s az Uraságnak kastéllyaival díszeskedik, mellyeknek egyike hajdani mód szerént, az újjabb pedig díszessebb móddal építtetett. Folyó vizében kedves ízű pisztrángok vannak, termésbéli tulajdonságaira nézve Gerlachfalvához hasonlít, második Osztálybéli.”
A 19. századtól egyre jövedelmezőbbé vált a Magas-Tátrához kapcsolódó idegenforgalom kiszolgálása.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Batizfalva, Botsdorf, tót falu, Szepes vmgyében, a Karpátok alatt: 95 kath., 1290 evang., 5 zsidó lak. Kath. és evang. anyaszentegyház. Kastély. Régi lakosai németek voltak s a reform. vallást követték. A helységen keresztül folyó patakban hires jóizű pisztrángokat fognak; a gyolcsszövés nagy divatban van. Erdő, legelő elég. Cserépedényei felette kapósak. – Batizfalva, Menyusfalva, Gerlachfalva helységek határait foglalta el hajdan a Chetene nevű erdő, melly a Szepességet illető oklevelekben olly gyakran előjön. Ezen erdőt IV. Béla 1264-ben Botyz grófnak (Galla gróf unokájának), a virágzó Márjássy nemzetség ősatyjának ajándékozta. Ugyanis ő volt megmentője a fiatal István királynak a marchfeldi véres ütközetben, s ő vitte meg a szerencsés hirt atyjának IV. Bélának. Ut. p. Lucsivna.”
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.
1934-től, amikor a szomszédos Szvitben felépült az első gyár, a batizfalviak az iparban is elkezdtek dolgozni.
Népessége
Népességi statisztikák (10 év)| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|
| Lakosság | 1876 | 2156 | 2349 | 2613 |
|---|
| Különbség | |
+14,92 % |
+8,95 % |
+11,23 % |
|---|
Népességi statisztikák| Év | 2024. | 2025. |
|---|
| Lakosság | 2587 | 2613 |
|---|
| Eltérés | | +1,00 % |
|---|
1910-ben 793, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2011-ben 2322 lakosából 1984 szlovák volt.
2021-ben 2457 lakosából 1 (+1) magyar, 70 (+52) cigány, 4 (+7) ruszin, 2212 (+35) szlovák, 16 (+4) egyéb és 154 ismeretlen nemzetiségű volt.
Szlovákia
é. sz. 49° 04′ 33″, k. h. 20° 10′ 52″49.075833°N 20.181111°EKoordináták: é. sz. 49° 04′ 33″, k. h. 20° 10′ 52″49.075833°N 20.181111°E
