| Savnik (Spišský Štiavnik) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Poprádi | ||
| Rang | falu | ||
| Első írásos említés | 1246 | ||
| Polgármester | Mária Kleinová | ||
| Irányítószám | 059 14 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | PP | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2871 fő (2025. dec. 31.) | ||
| Népsűrűség | 145 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 563 m | ||
| Terület | 18,22 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Savnik weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Savnik témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Savnik (szlovákul Spišský Štiavnik, németül Schawnik, Schafing) egy falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.
A kastélyban régóta fészkeltek gólyák, de 2017 óta nincs adat költésről.
Neve a szláv ščavník (= sóska) főnévből ered; sóskával benőtt helyet jelöl.
Területén már a 10. században bencés kolostor állott, a település e körül alakult ki. 1223-ban a bencések után ciszterciek érkeztek, akik a falu mellett felépítették apátságukat. Először 1246-ben említi oklevél „Scinik” alakban. 1265-ben „Schewnik”, 1294-ben „Sceunuk”, 1347-ben „Cheunyk”, 1425-ben „Chonyk” alakban említik a korabeli források. A falu gyorsan fejlődött, malom és halastavak épültek. 1528-ban már állt többtornyos várkastélya a Hernád bal partján, melyet ekkor Serédy Gáspár égetett fel. Az apátságot 1530-ban Basó Máté, a hírhedt murányi rablólovag fosztotta ki. A falu 1539-ben Lasky Menyhérté, majd rövid ideig a Thurzóké, később Rueber Jánosé. 1579 és 1674 között a Thökölyek az urai. 1673-ban a kastélytól egy mérföldre egy másik udvarházat is említenek. 1674 és 1773 között a jezsuiták a birtokosai, majd 1776-tól a szepesi püspökségé. 1787-ben 111 házában 736 lakos élt. 1828-ban 129 háza volt 934 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Schavnik, tót falu, Szepes vmegyében, a Hernád mellett: 934 kath. lak., kath. parochiával, jó szántóföldekkel, derék erdővel, a faluhoz 1/4 órányira fekszik Schavnik vára, 95 kath. lak. F. u. a szepesi püspök, s a helység feje egy uradalomnak. Lőcséhez 4 óra.”
A település mai arculata az 1906. évi nagy tűzvész után alakult ki. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.
| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1878 | 2164 | 2778 | 2871 |
| Különbség | +15,22 % | +28,37 % | +3,34 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 2826 | 2871 |
| Eltérés | +1,59 % |
1910-ben 903-an, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2011-ben 2648 lakosából 2284 szlovák volt.
2021-ben 2698 lakosából 30 (+36) cigány, (+2) ruszin, 2363 (+17) szlovák, 7 egyéb és 298 ismeretlen nemzetiségű volt.