Savnik

Savnik (Spišský Štiavnik)
Savnik címere
Savnik címere
Savnik zászlaja
Savnik zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Rangfalu
Első írásos említés1246
PolgármesterMária Kleinová
Irányítószám059 14
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámPP
Népesség
Teljes népesség2871 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség145 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság563 m
Terület18,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 59′ 42″, k. h. 20° 21′ 36″48.995000°N 20.360000°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 42″, k. h. 20° 21′ 36″48.995000°N 20.360000°E
Savnik weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Savnik témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Savnik (szlovákul Spišský Štiavnik, németül Schawnik, Schafing) egy falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.

Fekvése

A Hernád partján fekszik, Poprádtól 9 km-re délkeletre.

Élővilága

A kastélyban régóta fészkeltek gólyák, de 2017 óta nincs adat költésről.

Nevének eredete

Neve a szláv ščavník (= sóska) főnévből ered; sóskával benőtt helyet jelöl.

Története

Területén már a 10. században bencés kolostor állott, a település e körül alakult ki. 1223-ban a bencések után ciszterciek érkeztek, akik a falu mellett felépítették apátságukat. Először 1246-ben említi oklevél „Scinik” alakban. 1265-ben „Schewnik”, 1294-ben „Sceunuk”, 1347-ben „Cheunyk”, 1425-ben „Chonyk” alakban említik a korabeli források. A falu gyorsan fejlődött, malom és halastavak épültek. 1528-ban már állt többtornyos várkastélya a Hernád bal partján, melyet ekkor Serédy Gáspár égetett fel. Az apátságot 1530-ban Basó Máté, a hírhedt murányi rablólovag fosztotta ki. A falu 1539-ben Lasky Menyhérté, majd rövid ideig a Thurzóké, később Rueber Jánosé. 1579 és 1674 között a Thökölyek az urai. 1673-ban a kastélytól egy mérföldre egy másik udvarházat is említenek. 1674 és 1773 között a jezsuiták a birtokosai, majd 1776-tól a szepesi püspökségé. 1787-ben 111 házában 736 lakos élt. 1828-ban 129 háza volt 934 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Schavnik, tót falu, Szepes vmegyében, a Hernád mellett: 934 kath. lak., kath. parochiával, jó szántóföldekkel, derék erdővel, a faluhoz 1/4 órányira fekszik Schavnik vára, 95 kath. lak. F. u. a szepesi püspök, s a helység feje egy uradalomnak. Lőcséhez 4 óra.”

A település mai arculata az 1906. évi nagy tűzvész után alakult ki. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

Népessége

Népességi statisztikák (10 év)
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság1878216427782871
Különbség +15,22 % +28,37 % +3,34 %
Népességi statisztikák
Év2024.2025.
Lakosság28262871
Eltérés+1,59 %

1910-ben 903-an, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2011-ben 2648 lakosából 2284 szlovák volt.

2021-ben 2698 lakosából 30 (+36) cigány, (+2) ruszin, 2363 (+17) szlovák, 7 egyéb és 298 ismeretlen nemzetiségű volt.

Neves személyek

Nevezetességei

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ bociany.sk
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
  5. ↑ ma7.sk

Források