| Teplicska (Liptovská Teplička) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Poprádi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1634 | ||
| Polgármester | Slavomír Kopáč | ||
| Irányítószám | 059 40 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | PP | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2364 fő (2025. dec. 31.) | ||
| Népsűrűség | 24 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 900 m | ||
| Terület | 98,68 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Teplicska weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Teplicska témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Teplicska (szlovákul: Liptovská Teplička, németül: Zeplitschke) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.
Poprádtól 25 km-re délnyugatra, a Fekete-Vág partján, a Király-hegy északi lábánál fekszik.
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek.
A falut árvai gorál telepesek alapították a 17. század első felében. 1634-ben említik először a liptóújvári uradalom birtokaként. Lakói földműveléssel, állattenyésztéssel, fakitermeléssel és faúsztatással foglalkoztak. 1706-ban fatemplomot építettek, melyet Keresztelő Szent János tiszteletére szenteltek fel. 1715-ben 22, 1720-ban 17 adózója volt. A fatemplomot 1759-ben kőtemplommá építették át barokk stílusban. Plébániáját 1766-ban alapították, ebből az évből származik az első adat a falu iskolájáról is. 1784-ben 131 házában 1176-an éltek.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TEPLICSKA. Tót falu Liptó Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai többfélék, fekszik Boczához 3/4 mértföldnyire; fája, teje van, földgye többnyire sovány; határja hegyes, vőlgyes, piatza 2 órányira.”
1828-ban 144 háza és 1221 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Teplicska, tót f., Liptó vgyéb., Szepes szélén a Kárpátok közt; 1216 kath., 5 evang. lak. Kath. paroch. templom. Roppant erdőség. Földje csak zabot terem.”
1899-ben a település nevét „Királyhegyfalura” magyarosították, de a lakosság ezt nem fogadta el. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott.
A háború után sok lakója kivándorolt a tengerentúlra. Ma a falu elsősorban üdülő- és turistaközpont. Lakói idegenforgalomból élnek, valamint poprádi és szviti üzemekben dolgoznak.
| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 2186 | 2312 | 2429 | 2364 |
| Különbség | +5,76 % | +5,06 % | -2,67 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 2362 | 2364 |
| Eltérés | +0,08 % |
1910-ben 1687, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 2277 lakosából 1926 szlovák és 338 cigány volt.
2011-ben 2412 lakosából 2221 szlovák és 52 cigány volt.
2021-ben 2405 lakosából 1 (+1) magyar, 114 (+76) cigány, (+4) ruszin, 2231 (+41) szlovák, 4 (+1) egyéb és 55 ismeretlen nemzetiségű volt.