Történelme
Első lakói az illírek voltak, akik a itt a sziget északi partjának közelében, a mai Skrip helyén emeltek erődítményt. Fő megélhetési forrásuk a szarvasmarha-tenyészet volt.
Később a rómaiak telepedtek meg itt, akik már a sziget kőfejtőjét is használatba vették.
A rómaiak után Bizánc vette birtokba, de közben a gótok is feldúlták, majd a salonai menekülők és a neretvánok telepedtek le a szigeten.
1102-ben Könyves Kálmán uralmát ismerte el a sziget, majd a velenceiek és a magyar-horvát királyok váltották egymást egészen a 15. századig. II. András a szigetet a krki Frangepán családnak adományozta.
1420-tól közel négy évszázadon át a velenceiek uralma alatt volt 1797-ig.
Velence bukása után a Habsburg Birodalom foglalta el a szigetet. 1806-ban orosz cári hadak érkeztek a szigetre.
Az oroszok után a Napóleon francia császár birodalmához tartozott a sziget 1814-ig, majd ismét osztrák kézre került. Az Osztrák–Magyar Monarchia világháborús veresége és széthullása nyomán 1918. december 1-jén az újonnan szerveződött állam, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia részévé vált. 1991 óta a függetlenségét kivívott Horvát Köztársasághoz tartozik.
A sziget tengerparti részén az állandó kalóztámadások, valamint a sziget belsejének termékeny földjei miatt a tengerpart közelében hosszú ideig nem is épült település.
Gazdaság
A sziget főleg a turizmusból él, emellett a halászat, a mezőgazdaság és a fehér mészkő bányászata jelentős.
Mezőgazdasága, ipara
A sziget belsejében levő medence köves, nehéz munkával megművelt talaján a helyi lakosság mezőgazdasággal foglalkozik. Híres gyümölcstermesztéséről is; (füge, mandula, szentjánoskenyér), valamint boráról: itt készül a híres vugava.
A sziget nagy levendulamezői évente jelentős mennyiségű illóolajat adnak.
Halászata is fejlett, több halkonzervgyár is működik a szigeten.
A sziget mészkövének, és márványbányáinak hírére pedig az Adria palotáin, templomain kívül, mint például a spliti Diocletianus palota, vagy Olaszország sok műemléke, vagy Velence palotái, vagy a washingtoni Fehér Ház is emlékeztetnek.
Horvátország
é. sz. 43° 18′ 40″, k. h. 16° 39′ 56″43.311111°N 16.665556°EKoordináták: é. sz. 43° 18′ 40″, k. h. 16° 39′ 56″43.311111°N 16.665556°E
_8315.jpg)
.jpg)
