Fekvése
Splittől 16 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re nyugatra, Brač sziget északi oldalán, a Supetarról Sutivanra vezető út mentén fekszik. Főbb településrészei Donji Dvori, Pod Lokvu, Glavica, Zamire, Pod Murva (a régi tér), Pod Šipak és Mola Bonda.
Története
Az itt előkerült régészeti leletek alapján megállapítható, hogy település helyén már az ókorban villagazdaságok álltak, melyek romjait később a település lakóházaiba építették be. Valószínűleg az itt talált épületromokról származik Mirca neve is, amely a latin murus főnévből származik és mely falat jelent. A korabeli források szerint középkorban Miracnak nevezték, mely elnevezés a helyiek körében a mai napig fennmaradt. A helyi lakosság ugyanis a nevet a szláv „mir” (béke) szóval hozta összefüggésbe. Alapítói Donji Humacról és Sutivanról érkezett családok voltak. A középkorban a településnek csak a déli, a tengertől távolabb eső része fejlődött ki. Ennek az volt az oka, hogy a tengerparthoz közeli települések gyakran voltak kitéve a kalózok támadásainak. A település parti része csak a 16. században kezdett kialakulni. G. Giustinian velencei hivatalnok írja 1553-ban, hogy a Brač-sziget települései a sziget belsejében vannak, de már hét öbölben lakóházak is találhatók. 1579-ben a Bertičević és Brković családok kis templomot építettek, melyet a Sarlós boldogasszony tiszteletére szenteltek fel, de a nép csak Gospa Miračkának, azaz a béke úrnőjének nevezte. Ekkor már tizenöt lakóház állt a településen mintegy hetven lakossal. 1614-ben Mirca már önálló káplánt kapott. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. Mirca 1825-ben lett önálló plébánia, addig Sutivanhoz tartozott. Első plébánosa a donji humaci Tito Laurić atya volt. A Sarlós boldogasszony templomot 1841-ben építették. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. 1942. június 26-án éjjel egy partizánegység hatolt be a településre, ahol az ismert usztasa vezetőt Jerka Kiriginát megölték, a papot pedig súlyosan megsebesítették. A háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991 óta a független Horvátország része. 2011-ben a településnek 321 lakosa volt.
.jpg)
Horvátország
é. sz. 43° 23′ 00″, k. h. 16° 31′ 20″43.383333°N 16.522222°EKoordináták: é. sz. 43° 23′ 00″, k. h. 16° 31′ 20″43.383333°N 16.522222°E
