Vrisnik

Vrisnik
Ház a vrisniki szőlőhegyen
Ház a vrisniki szőlőhegyen
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségJelsa
Jogállásfalu
Irányítószám21465
Körzethívószám(+385) 021
Népesség
Teljes népesség186 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság165 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 09′ 06″, k. h. 16° 39′ 12″43.151700°N 16.653300°EKoordináták: é. sz. 43° 09′ 06″, k. h. 16° 39′ 12″43.151700°N 16.653300°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Vrisnik témájú médiaállományokat.

Vrisnik falu Horvátországban, Hvar szigetén. Közigazgatásilag Jelsához tartozik.

Fekvése

Splittől 43 km-re délkeletre, Jelsától 4 km-re délnyugatra, a Hvar sziget középső részén, annak a dombnak a lejtőin fekszik, melynek tetején plébániatemploma áll. Szőlő- és olajfaültetvények övezik.

Története

A települést a szomszédos Pitve lakói népesítették be a 14. században. Neve a csarab növénynév horvát "vrijes" alakjából származik. Lakói az állattenyésztés mellett főként szőlő-, olíva- és levendula termesztéssel foglalkoztak. A 15. században a Velencei Köztársaság uralma alá került. Plébániatemploma a 17. században épült. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. 1857-ben 453, 1910-ben 606 lakosa volt. A település 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991-től a független Horvátország része. 2011-ben 190 lakosa volt.

Népesség

Lakosság változása
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
453491572620708606657569455311308274257240215190

Nevezetességei

Remete Szent Antal tiszteletére szentelt plébániatemploma a falu feletti dombon áll. A templom bejárata előtt Szent Rókus kápolna található, benne a szent fából készült szobrával. A mai templom egy Szent Antalnak és Szent Katalinnak szentelt, a 14. század végén, vagy a 15. század elején épített kettős templomból alakult ki, mely a 17. századig állt. A 18. században közepén a kettős templom boltozatai lebontásra kerültek, és az épületet egyedi csúcsíves boltozattal fedték be. 1874-ben a 18. századi szentélyt és sekrestyét lebontották és egy nagy kápolnát építettek a helyére, mögötte sekrestyével. A 20. században az északi és déli homlokzat támaszfalakat kapott. A templomnak eredetileg oromzaton harangtornya volt, amelyet akkor alakítottak át, amikor a templom délnyugati sarkán új harangtornyot építettek. A harangtorony építése 1803-ban kezdődött, de csak a második világháború előtt fejeződött be. A templomtól keletre egy 1889-ben elfalazott temető található, amelynek bejárata tengelyében kő kereszt áll. A templom előtti teret négyszáz éves ciprusok szegélyezik.

A Szent Apollónia-templomot először 1603-ban említik. A templomot 1769-ben barokk stílusban építették át, majd 1900-ban is megújították, de állapota ma is elhanyagolt. A templom hajója négyszögletes alaprajzú, széles oldala a főhomlokzat felé néz, keresztboltozattal és négyszögletes apszissal rendelkezik. A templom nyugat-keleti tájolású, faragott kőtömbökből épült, teljes hosszában természetes sziklán fekszik.

Kultúra

Hagyományos kulturális és vallási eseménye a „Za kiržen” nevű éjszakai körmenet, melyre nagycsütörtökön kerül sor. Az esemény tulajdonképpen hat körmenet, melyet a sziget középső részének hat plébániatemplomából egyidejűleg indítanak este 10 és reggel 7 óra között. A körmenetek reggelre a kiindulási helyükre térnek vissza. Az éjszakai körmeneten a hívek mintegy 25 km-t tesznek meg csöndben meditálva és imádkozva. Az eseményen Vrbanj, Vrboska, Jelsa, Pitve, Vrisnik és Svirče plébániái vesznek részt. 2010-ben az UNESCO felvette a világ kulturális örökségének listájára.

Jegyzetek

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. december 9.
  4. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4944.
  5. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6414.

Források