A stomorskai Szent Miklós templom
A Stomorska-öböl a tenger felől.
Tengerparti házak
Kikötői látkép
A strandok egyike
A strandok egyike
Stomorska
| Stomorska | |
 | |
| Stomorska látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Šolta |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21 432 |
| Körzethívószám | (+385) 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 319 fő (2021. aug. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 24 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 22′ 10″, k. h. 16° 21′ 10″43.369508°N 16.352886°EKoordináták: é. sz. 43° 22′ 10″, k. h. 16° 21′ 10″43.369508°N 16.352886°E | |
| Stomorska weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Stomorska témájú médiaállományokat. | |
Stomorska falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Šoltához tartozik.
Fekvése
Splittől 16 km-re délnyugatra, Trogirtól 18 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 10 km-re délkeletre, Dalmácia középső részén, Šolta szigetének keleti felének azonos nevű, északi fekvésű szűk öblében fekszik. Turisztikai fejlődését a Splittel való jó hajóforgalmi összeköttetés biztosítja. Közút köti össze a gornja krušicai halászkikötővel és Gornje Selóval is.
Története
Stomorskát a 14. században Gornje Selóhoz tartozó öbölként említik először. Nevét onnan kapta, hogy a Szűz Mária tiszteletére szentelt Gospe od Stomorije (másképpen Gospe od Bori) templom alatt fekszik. Az öböl mindazonáltal csak a 17. században népesült be, amikor a török veszély hatására a közeli szárazföldi területekről sokan menekültek át a biztonságosabb szigetre. A hvari Bučić család létesített itt kis hajóépítő üzemet. A spliti Cindro és a tugari Novaković család az öböl mélyén erődített nyári kastélyt is építtetett. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A 19. század elején kiépült a parti sétány, majd 1870-ben felépítették a Szent Miklós templomot és az iskola régi épületét. A település ismert volt kiváló hajósairól is, akik vitorlásaikon gabonát, meszet és más árukat szállítottak. 1857-ben 112, 1910-ben 295 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. Lakossága 2011-ben 245 fő volt, akik a turizmus mellett főként mezőgazdaságból (szőlő, olíva) és halászatból éltek. A településen postahivatal működik.
Lakosság
| Lakosság változása | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 112 | 0 | 165 | 199 | 294 | 295 | 213 | 312 | 312 | 286 | 303 | 206 | 101 | 117 | 199 | 245 |
(1869-ben-ben lakosságát Gornje Selóhoz számították.)
Nevezetességei
- Szent Miklós tiszteletére szentelt temploma 1870-ben épült.
- A Cindro család várkastélya.
- Stomorska festői fekvésű település, mely bővelkedik természeti szépségekben. Érdekesek az eredeti formájukban fennmaradt régi halászházak.
Galéria
Jegyzetek
- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- 1 2 3 Visitsolta.hr:Stomorska[halott link] (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. február 25.
Irodalom
További információk
- Šolta község hivatalos oldala (horvátul)
- A község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Hrvatska enciklopedija – Stomorska (horvátul)
