Bol

	Bol
	Bol látképe
; Bol címere	; Bol zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Split-Dalmácia
Község	Bol
Jogállás	falu
Polgármester	Tihomir Marinković
Irányítószám	21420
Körzethívószám	(+385) 021
Testvérvárosok	Lista Omiš
	Népesség
Teljes népesség	1678 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	21 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 43° 15′ 43″, k. h. 16° 39′ 18″43.261944°N 16.655000°EKoordináták: é. sz. 43° 15′ 43″, k. h. 16° 39′ 18″43.261944°N 16.655000°E
	Bol weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bol témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk a horvátországi faluról szól. Hasonló címmel lásd még: Boľ.

Bol falu és község Horvátországban, Split-Dalmácia megyében, Brač szigetén. Közigazgatásilag Bolon kívül Murvica tartozik hozzá. Bol a sziget déli partjának legnagyobb települése.

Fekvése

Splittől légvonalban 32 km-re délkeletre, a supetari kompkikötőtől légvonalban 15, közúton 45 km-re délkeletre, a sumartini kompkikötőtől légvonalban 17, közúton 26 km-re nyugatra, a Brač-sziget déli partján, a Vidova Gora délkeleti lábánál fekszik. Bol egy kies öbölben levő, olajfákkal, szőlővel körülvett település, hangulatos régi épületekkel, romantikus öblöcskékkel. Közelében fekszik a Zlatni rat földnyelv kristálytiszta vizű erdős, kavicsos strandja. Katamaránokból álló hajójárat köti össze Splittel, Jelsával és Hvarral is.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint Bol területe már az ókorban is lakott volt. A település felett építették fel az illírek Koštilo ősi várát. A rómaiak jelenlétét bizonyítják az itt talált villa rustica maradványai, a római ciszterna és a domborművekkel díszített sírkövek. Az ókeresztény szarkofágokat bevésett keresztek díszítik. A kora román Szent János és Tudor templom alapfalainál késő ókori épületegyüttes, püspöki rezidencia maradványai kerültek elő. A népszerű Zlatni rat strand felett római boltozott medence falai találhatók.

A település neve a latin „vallum” (földből épített fal, földsánc) főnévből ered. Első írásos említése 1184-ben az ún. povljai oklevélben történt, de ez még nem mint településre, hanem a domonkosok kolostorának helyén akkor itt állt épületekre vonatkozott. A kolostor helyén állt ugyanis az egykori püspöki palota, ahol ekkor döntöttek a povljai bencés kolostor alapításáról. Itt szállt meg a hvari püspök amikor Brač szigetén tartózkodott. Bol településként egy Zacharia grófnak 1475. október 10-én kiadott adománylevelében szerepel először, melyben a Glavica-félszigetet a domonkos rendnek adományozza. A kolostor felépítése és a domonkos atyák ide települése nagyot lendített a település egyházi és kulturális életén. A következő említés 1512-ből való, amikor a szomszédos Hvar szigetén Matija Ivanić vezetésével felkelés tört ki a velencei uralom ellen. A lázadás leverésére Bolra érkezett Sebastiano Zustiniano, aki 400 poljicai, több mint 100 zárai és šibeniki, 200 brači és 60 trogiri katonát gyűjtött össze, hogy a sereget Hvar szigetére hajózza át. Ebből az adatból is látható, hogy a település ebben az időben már elég népes volt ahhoz, hogy ennyi katonát befogadjon és ellásson. A korabeli egyházlátogatási iratok szerint Bolnak 1611-ben 750, 1618-ban mintegy 800, 1637-ben már 1000, 1681-ben pedig 1200 lakosa volt.

Fejlődése a 18. században is tovább tartott. 1724-ben 1400, 1738-ban 1600, 1764-ben mintegy 1500 lakost számláltak a településen. A fejlődés nemcsak a népesség számában, hanem az épületek stílusában is megmutatkozott. Egyes nemesi családok már olyan házakat építettek, melyek művészi értékükben, berendezésükben, megjelenésükben kielégítették igényeiket. Ilyen a kikötő keleti oldalán a 15. század végén, vagy a 16. század elején épített gótikus lakóház, melyet gótikus biforámák és más gótikus elemek díszítenek a homlokzat bal oldalán az erődítés, belső részében pedig az egykori pompa nyomaival. A kalózok, majd a török elleni védelem céljából a Vusio család két várkastélyt is épített ide. Az elsőt Bolon a part közelében, a másikat pedig Bol és Sumartin között a Ravan nevű helyre, melyet ma is Kaštel Vusionak neveznek. Érdemes még megemlíteni a Lade család barokk palotáját Tiziano Aspetti bronz kopogtatójával és a Babić-házat bejárata felett a kereszténység szimbólumával. 1787-ben az átépítés után elnyerte mai formáját a plébániatemplom. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. A lakosság hagyományos megélhetését az állattartás, a szőlő- és olajbogyó termesztése biztosította. 1822-ben két orvos működött a településen. 1841-ben megnyílt a település első fiúiskolája, majd 1868-ban a lányiskola is. Az 1869/70-es tanévben a fiúiskolának 81, a lányiskolának 31 tanulója volt. A horvát nyelv oktatása 1879-ben kezdődött. 1873-ban Bolnak két orvosa és két bábaasszonya volt.

1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején fegyverraktár volt a településen, amit 1941-ben elfoglaltak a brači partizánok. A megszerzett fegyvereket ideiglenesen a helyi templom padlásán rejtették el, majd egy barlangba vitték. Augusztus 4-én emiatt az usztasák büntető akciót indítottak, melynek során tíz helybelit letartóztattak. A partizánok 1942 elején indították első fegyveres akciójukat, melynek során egy csendőrt megöltek, kettőt foglyul ejtettek és ismét számos fegyvert zsákmányoltak. 1942 folyamán több partizánegység is alakult a szigeten. A háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991 óta a független Horvátország része. 2011-ben a településnek 271 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Népesség

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
1.698	1.631	1.723	1.795	1.901	1.894	1.628	1.350	1.070	1.026	951	1.021	1.076	1.478	1.647	1.609

Nevezetességei

A Glavica-félszigeten álló domonkos kolostort 1462-ben alapították, de az építés csak 1475-ben indult meg, miután a rend hivatalosan is megkapta az erre kijelölt területet. Az épületegyüttesben ma régészeti, numizmatikai, ősnyomtatvány és liturgikus tárgyakból álló gyűjteményt őriznek. Különösen értékes Jacopo Tintoretto „A Madonna a gyermekével és szentekkel” című oltárképe, melyet 1563-ban festett a velencei mester. A múzeumban őriznek egy 9. századi ószláv oltár előépítmény oromzatot és egy 1483-as murvicai glagolita misekönyvet. Az őskori leletek főként a brači Kopačina-barlangból származnak. A kolostor templomát az Irgalmas Szűzanya tiszteletére szentelték. Itt található a barokk horvát festőművész Tripo Kokolj dominikánus szenteket ábrázoló képe, középen Szent Domonkos ábrázolásával. A templomban számos sír található, melyekben a boli testvériségek és a nemesi családok tagjai nyugszanak. Harangtornya a 18. században épült.

A Glavica-félsziget nyugati oldalán egy késő ókori castrum területén épült a Szent János-templom. Az egyhajós, négyzet alakú apszissal rendelkező épület a 7. és a 11. század között több építési fázissal rendelkezik. Belsejében dongaboltozatos, fala fülkékkel tagolt, kőlapokból készült tető borítja. A 11. századi átépítés során a belső térbe pilaszterek kerültek, amelyeket boltívekkel kötöttek össze, melyek az új dongaboltozathoz csatlakoznak. A pilaszterek mögött virágmotívumokkal díszített freskókat és márványozott mezőket találtak. A templom előtt egy nagyméretű, márványmotívumú freskókkal díszített helyiséget tártak fel, amelybe boltíves ciszternát építettek.

A boli tengerpart nyugati végén található a település legnagyobb közösségi épülete, az iskola és a borászati szövetkezet épülete. A 20. század elején épített tágas, kétszárnyú épület hosszúkás téglalap alaprajzú. Tömbje kiemelkedik a település tengerparti látképében.

A Vusio család erődített udvarháza a boli kikötő nyugati oldalán található. Háromemeletes kőépület a 17. századi egykori várkastély maradványaival.

A boli tengerparton álló 17. század végén épített reneszánsz-barokk palotát is a Vusio család építtette. Kétemeletes kőépület a Vusio család címerével. A II. világháború során leégett, 1958-ban helyreállították. Ma a Branislav Dešković galéria található benne a kortárs horvát művészet gazdag kínálatával.

A jellegzetes mediterrán házak közül kiemelkedik a kikötőben álló, a 15. század végén és a 16. század elején épített gótikus tengerparti nyaraló. A 18. század elején bővítették. A török támadások elleni védelmet szolgáló épületelemei ma is láthatók. A helyiek emiatt Kaštilnak nevezik.

A boli kikötő és a Glavica-félsziget között fekvő Bijela kuća szálloda épülete eredetileg dominikánus gimnázium céljára épült. 1963-ban szállodának építették át. Ma elhagyatottan áll.

A középkori templom helyén építették a barokk Kármelhegyi Boldogasszony templomot. Az építést a település gazdag családjai, a Vusio és Andreis családok kezdték. Először a mai kápolna készült el, majd 1690-ben megépült az északi és a déli fal. A bővítés 1786-ban kezdődött és már a következő évben be is fejeződött. 1788-ban szentelte fel Stratico püspök. Bejárat felett Veronika kendőjét tartó angyalszobor látható, mely valószínűleg a korábbi templomból származik.

További templomok Bol területén a podbarjei Szent József templom, a Zlatni raton található Szent Pál templom és a 16. századi lože-hegyi Szent Antal templom, melyet 1987-ben újítottak fel.

A településtől nyugatra fekvő Zlatni raton római korból való villagazdaság maradványa, ciszterna és ókeresztény szarkofágok vallanak a helység múltjáról.

A Bol felett emelkedő "„Koštilo” nevű dombon faragott, négyzet alakú kőből álló, szárazon rakott, külső és belső profilozású kőfal maradványai találhatók. A falak helyenként mintegy 3,5 m magasak, a szakemberek egy őskori erődített település védőfalának tartják, amelyet kiemelkedő stratégiai helyzetének köszönhetően a római uralom idején is használtak.

A település keleti részén a tengerpart közelében áll a 19. században épített szélmalom.

Boltól kiépített út vezet a 778 méter magasságú Vidova Gorára, gyönyörű kilátással a sziklás Bračra és a környező szigetekre.

Kultúra

Bolon számos kulturális rendezvény várja a turistákat és az érdeklődőket:

A település nyári fesztiválja a „Bolska litja noć” – boli nyári esték.
Havas boldogasszony ünnepén rendezik a „Bolska fjera” népi fesztivált
Bolon évente két karnevált is rendeznek. Farsangkor a téli, szeptember elején pedig a nyári karnevált.
A fiatalok nyári fesztiválja a „Graffiti na gradele”
Bol gasztronómiai fesztiválja a „Dani varenika”, amikor hagyományos receptek alapján helyi ételeiket készítik el.
A vásárral egybekötött helyi borászati fesztivál neve „Sabatina”
2010 óta rendezik meg az „Imena” kulturális fesztivált, ahol a könyvek és a zene mellett az ételek és italok is hozzájárulnak a hangulathoz.
A domonkos kolostorban klasszikus zenei koncerteket tartanak.
A kultúrház galériájában művészeti kiállítások tekinthetők meg.

Egyesületek

A település kulturális egyesületei az „Užonca” női kar, a „Braciera” énekkar és az 1999-ben alapított „Krejonca” folklór egyesület.
A település borászati egyesületét 1903-ban alapították.

Sport

A Zlatni rat teniszközpont 26 teniszpályával várja a sportág kedvelőit. A 2000 főt befogadó központi teniszstadionban WTA-tornákat is rendeznek.
A Poljana sportközpont labdarúgó és teniszpályákkal rendelkezik
A Vidova Gora-hegységben található a „Gažul” menedékház, étellel, itallal, éjszakai szállással várja a hegymászókat.