Dugi Rat

Dugi Rat
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségDugi Rat
Jogállásfalu
PolgármesterJerko Roglić (HDZ)
Irányítószám21315
Körzethívószám(+385) 21
Népesség
Teljes népesség6876 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság4 m
Terület1,72 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 26′ 46″, k. h. 16° 38′ 20″43.446111°N 16.638889°EKoordináták: é. sz. 43° 26′ 46″, k. h. 16° 38′ 20″43.446111°N 16.638889°E
Dugi Rat weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dugi Rat témájú médiaállományokat.

Dugi Rat falu és község Horvátországban Split-Dalmácia megyében.

Fekvése

Split központjától légvonalban 17, közúton 20 km-re délkeletre, a Cetina torkolatától 4 km-re nyugatra a tengerpart és a 8-as számú főút mentén, a Poljica területén, Split és Omiš között a Perun-hegy alatt fekszik. Közigazgatásilag Duće és Jesenice települések tartoznak hozzá. A dugorati riviérához tartoznak még Orij, Mali Rat, Sumpetar, Suhi Potok, Krilo és Bajnice települések.

Története

Dugi Rat területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. A Jesenice Zeljovići nevű településrésze felett található Turska peć-barlangból, valamint a tőle nem messze fekvő Ponistrice-barlangból a kőkorszaki ember használati eszközei kerültek elő. A térség első ismert népe az illírek egyik törzse a dalmátok voltak. Jelenlétüket a község területén található több várrom, halomsír és határt jelölő, kőből épített töltés bizonyítja. A rómaiak az i. e. 1. században foglalták el ezt a térséget, ahol több villagazdaságuk is volt. Ezek maradványait találták meg a dugi rati Žilić-háznál, valamint Krilo Gradišće nevű településrészén is. A horvátok ősei a 7. században érkeztek ide. A korai horvát államban ez a terület a tengermelléki, Klisszai zsupánság része volt. Ebből az időszakból maradt fenn a jesenicei Szent Péter bencés kolostor romja. 1102-ben a horvát királyi dinasztia kihalásával ez a terület is a Magyar Királyság része lett. Előbb az omiši Kačić nemzetség birtoka volt, majd a 14. századtól az ún. Poljicai Köztársaság részeként viszonylagos önállóságot élvezett. Ezen belül Donja Poljicához tartozott. 1444-ben a Velencei Köztársaság uralma alá került, mely az 1482-es Poljicai Statutumban megerősítette a poljicaiak kiváltságait. A török betörések már a 15. század második felében megkezdődtek, majd a 16. század elején területe török uralom alá került. Bár egyházilag a spliti érsekséghez tartozott, az állandó török fenyegetés miatt az érsekség nem tudta biztosítani a lelkipásztori szolgálatot. Ezért 1590-ben létrehozták a poljicai helynökséget, mely egészen a Poljicai Köztársaság megszűnéséig működött.

A török fennhatóság az 1699-es karlócai békéig tartott, amikor újra velencei uralom alá került. Az 1718-as pozsareváci békével immár nyugodtabb élet és viszonylagos jólét következett erre a vidékre. Házak épültek, megújultak a templomok, nőtt a lakosság létszáma. A velencei uralom 1797-ben ért véget, amikor Dalmáciával együtt ez a terület is osztrák uralom alá került. 1807. június 5-én az innen északnyugatra fekvő Stobreč határában zajlott az a csata, melyben a Marmont tábornok vezette francia csapatok véget vetettek Poljicai Köztársaságnak. Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1880-ban 8, 1910-ben 48 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Maga Dugi Rat csak a háború után kezdett betelepülni, különösen azután, hogy felépült a karbidgyár, a mai fémötvözetgyár elődje. A gyár udvarán 1924-ben imaház is épült. Ez volt a település első szakrális épülete, ahova a dućei plébános járt misézni, mivel a település a dućei plébánia területéhez tartozott. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához került. 1951-ben a kommunista hatóságok az imaházat bezárták. Később a turizmus fejlődésével megindult a lakosság áttelepülése a tengerparti területekre. A part melletti település gyorsan növekedett, mivel más falvakból is sokan települtek át ide. A lakosság száma a háború utánihoz képest ötszörösére növekedett. 1980-ban az érsekség megvásárolta a korábbi pékség területét, majd 1980. december 17-én megalapították a dugi rati Szent József plébániát. 1981. augusztus 9-én felszentelték az új, 120 négyzetméteres imaházat. A plébániatemplom 1990-ben épült fel. A település 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 3442 lakosa volt, akik főként a turizmusból éltek.

Lakosság

Lakosság változása
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
0086394803106037231.2401.6442.7233.1643.5073.442

(1857-ben, 1869-ben és 1921-ben lakosságát Jesenicéhez számították.)

Nevezetességei

Gazdaság

A helyi gazdaság alapját hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezte. Ma a lakosság fő bevételi forrása a turizmus.

Oktatás

Az alapiskola a szomszédos Jesenicén áll. 2017-ben ünnepli fennállásának 150. évfordulóját, ugyanis 1867-ben indult meg a rendes tanítás a község területén. Első tanítója a Stjepan Stazić volt.

Kultúra

A helyi kulturális élet fenntartója és irányítója az 1967. március 8-án alapított "Dalmacija" Kulturális és Művészeti Egyesület. Tagjai lelkes amatőrök, akik célul tűzték ki a népi hagyományok megőrzését. Az egyesületnek énekkara, színjátszó csoportja, mandolin- és tamburazenekara működik, akik a hazai és nemzetközi fesztiválokon képviselik a település gazdag kultúráját.

Sport

Jegyzetek

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
  3. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. december 30.
  4. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7359.
  5. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7133.

Források

További információk